"Matematikailag végtelen" - Óriási sikerrel indult fizikus-mérnök szak a Műegyetemen

"Matematikailag végtelen volt a Természettudományi Kar fizikus-mérnök szakára jelentkezők számának növekedése" - közölte a Budapesti Műszaki Egyetem az idén először indult fizikus-mérnök szakról.

  • Székács Linda
Annak ellenére, hogy megőrizte a magas pontszámait és az emelt érettségi követelményt, 5 százalékkal tudta növelni a sikeresen felvett hallgatók számát a Budapesti Műszaki Egyetem az idei felsőoktatási felvételi eljárás során. Az intézmény közleménye szerint a legnagyobb növekedés a Természettudományi Kar esetében volt, ahol ráadásul a fizikus-mérnök szak esetében a növekedés mértéke matematikailag végtelen: mivel a szakot idén indították először.

Az új képzés angol nyelven zajlik majd, amit az intézmény a "vezető nyugati egyetemek mintájára" hozott létre.

"Az ősszel újonnan induló, angol nyelvű képzésen komoly túljelentkezés, 398 pontos minimum ponthatár, és a Műegyetemen az egyik legmagasabb, 453 pontos átlagpontszámával összesen 75 magyar hallgatót vettünk fel a külföldi jelentkezők mellett, akik ősszel közel 40 Fizika BSc hallgatóval párhuzamosan kezdik meg tanulmányaikat" - közölte az egyetem.

A BME szerint a szak létrehozására azért volt szükség, mert a "felgyorsult technológiai fejlődés korszakában nagy szükség van olyan szakemberekre, akik erős természettudományos ismeretekkel, jó matematikai és fizikai alapokkal rendelkeznek, és ezekre építkezve a gyakorlatban alkalmazható, innovatív mérnöki tudásra tesznek szert tanulmányaik során."

A fizikus-mérnök szakemberek iránt többek között olyan cégek érdeklődnek, mint a Bosch, a Siemens, vagy a Paksi Atomerőmű.

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.