172 és 491 - Mutatjuk az idei felvételi legmeglepőbb ponthatárait

Soha ilyen nagy szórás még nem volt az egyetemek ponthatárai között. Ennek oka a központi minimumponthatárok megszűnése, ami az elmúlt években az alap- és osztatlan szakokon 280 pont, a felsőoktatási szakképzéseken 240 pont, a mesterszakokon pedig 50 pont volt, idén viszont már az egyetemek dönthettek arról, hogy húznak-e olyan ponthatárokat, ami alatt nem vesznek fel hallgatókat, és ha igen, azt hány pontban határozzák meg.

  • Székács Linda

A legtöbb hazai felsőoktatási intézmény a minimumponthatárok elengedése mellett döntött, így születhettek meg olyan egészen elképesztően alacsony ponthatárok, amelyek közül mi is szemezgettünk. Ezek mindegyike nappali tagozatos, állami ösztöndíjas képzés:

  • Apor Vilmos Katolikus Főiskola csecsemő-és kisgyermeknevelő - 220 pont
  • Debreceni Egyetem biológia - magyar nyelv és irodalom szakos osztatlan tanári - 233 pont
  • Debreceni Egyetem etika - matematika szakos osztatlan tanári - 249 pont
  • Gál Ferenc Egyetem tanító - 242 pont
  • Szegedi Tudományegyetem pedagógia - 194 pont
  • Szegedi Tudományegyetem etika-történelem szakos osztatlan tanári - 200 pont
  • Tokaj-Hegyalja Egyetem csecsemő- és kisgyermeknevelő - 172 pont
  • Tokaj-Hegyalja Egyetem gazdálkodási és menedzsment - 206 pont
  • Tokaj-Hegyalja Egyetem tanító - 180 pont
  • Tokaj-Hegyalja Egyetem óvodapedagógus - 184
Levelező képzéseken egyébként ennél alacsonyabb pontszámokkal is találkoztunk. A 2023-as ponthatárok között ide kattintva tudtok keresni.

Nem csak rekordalacsony, de igen magas pontszámok is voltak az idei felvételin. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem biológia-földrajz szakos osztatlan tanári képzésén például 491 pontot ért el az a felvételiző, akit utoljára vettek fel a képzésre. A magas pontszám abból adódhat, hogy a szakra feltételezhetően csak egyetlen egy diák adta be a jelentkezését, aki ilyen kíváló eredményeket ért el.

Más egyetemeken és szakokon is voltak ugyanakkor igen magas ponthatárok, ezek közül is gyűjtöttünk nektek néhányat:

  • Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás angol nyelven - 480 pont
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem angol-bolgár szakos osztatlan tanári - 470 pont
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem informatika-magyar szakos osztatlan tanári - 472 pont
  • Károli Gáspár Református Egyetem német nyelv és kultúra-történelem szakos osztatlan tanári - 476 pont
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.