Ilyenek voltak a ponthatárok tavaly a tíz legnépszerűbb alapszakon

Július 26-án nyilvánosságra hozzák a 2023-as egyetemi-főiskolai felvételi ponthatárait. Hogy tudjátok valamihez viszonyítani a pontjaitokat, mutatjuk, milyen voltak a ponthatárok tavaly a tíz legnépszerűbb alapszakon.

  • Tornyos Kata

Ezek a pontok az állami ösztöndíjas helyek ponthatárai.

gazdálkodási és menedzsment

  • BGE: 400
  • Corvinus: 455
  • ELTE: 419 (GTK)

kereskedelem és marketing

  • DE: 400 (Debrecen)
  • ÓE: 400 (Budapest)
  • ELTE: 416 (Budapest)

pszichológia

  • ELTE:  452 (Budapest)
  • PPKE: 447
  • PTE: 435

jogász

  • ELTE: 475
  • PPKE: 466
  • SZTE: 436

mérnökinformatikus

  • BME: 390
  • NJE: 280
  • ME: 280

ápolás és betegellátás

  • DE: 280 (dietetikus)
  • SE: 428 (gyógytornász)
  • SZE: 306 (szülésznő)

nemzetközi gazdálkodás

  • BME: 400
  • DE: 400
  • PE: 400

pénzügy és számvitel

  • BGE: 400
  • Corvinus: 460
  • BME: 400

kommunikáció- és médiatudomány

  • ELTE: 434
  • MILTON: 400
  • PPKE: 401

programtervező informatikus

  • ELTE: 428
  • DE: 366
  • EKKE: 310
  • SZTE: 280

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.