Így fellebbezhettek, ha nem értetek egyet az érettségi vizsgabizottság döntésével

Június 14-én véget értek az emelt szintű szóbeli érettségik, de előfordulhat, hogy valami miatt nem vagytok elégedettek az eredményetekkel. Mutatjuk, hogyan fellebbezhettek, ha úgy gondoljátok, jogszabálysértés történt.

  • Székács Linda

Az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követő öt napon belül, jogszabálysértésre hivatkozva, illetékmentesen fellebbezést nyújthattok be, ha valami miatt kifogásoljátok az érettségi eredményeteket - írja az Oktatási Hivatal. A hivatal tájékoztatója szerint ennek nincs formai követelménye, géppel vagy kézzel írt papíron is be lehet nyújtani, megfelelő indoklással ellátva. Ebben azoknak az indokoknak kell szerepelni, amik a jogszabálysértés tényét igazolják, és amikről a döntés meghozataláig a vizsgabizottságnak nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott.

A fellebbezést (az emelt szintű vizsga esetében is) az érettségi jelentkezést fogadó intézmény igazgatójának kell benyújtani, de a területileg illetékes vármegyei, fővárosi kormányhivatalnak (a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén az Oktatási Hivatalnak) kell címezni, melyet aztán három munkanapon belül bírálnak el.

Nagyon fontos, hogy amennyiben még nem múltatok el 18 évesek, a fellebbezést csak a szülő, gondviselő nyújthat be.

Amennyiben ezek után sem értetek egyet a bizottság döntésével, harminc napon belül közigazgatási pert indíthattok.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.