Hamarosan véget ér a tavaszi érettségi időszak, már csak a szóbelik vannak hátra a tantárgyakból. Összeszedtük, melyik vizsgára hány pontot kaphattatok, és mennyit érnek a szóbelik közép- és emelt szinten.
Magyar
A középszintű feladatsorral magyarból összesen 100 pontot szerezhettetek. A szövegértésért 40, az első rész rövid szövegalkotási feladatáért pedig 10 pontot, míg a második részben található műelemzési vagy összehasonlító szövegalkotási feladatban a tartalmi minőségért 25 pontot, szövegszerkezetért 5 pontot, nyelvi igényességért pedig maximum 10 pontot kaphattatok. Ezeken kívül maximum 10 pontot érhetett a helyesírásotok és az írásképetek. Az előbbiért maximum 8, az utóbbiért 2 pontot kaphattatok. A szóbeli vizsgán pedig maximum 50 pontot szerezhettek.
Ha emelt szinten vizsgáztatok, az írásbeliért itt is maximum 100 pontot kaphattatok. A szövegértési és nyelvi, irodalmi műveltségi feladatsorral 40, a szövegalkotási feladatokkal 50 pontot, a maradék 10 pontot pedig szintén a helyesírásotokkal és az írásképetekkel szerezhettétek meg. A szóbelire itt is maximum 50 pontot kaphattok.
Matek
Ha matekból középszinten vizsgáztatok, az írásbelin összesen 100 pontot szerezhettetek. Az első feladatrészben maximum 30, a másodikban pedig maximum 70 pontot. Ebből a tárgyból középszinten nincs szóbeli, feltéve persze, ha eléritek a ketteshez szükséges minimum 25 százalékot.
Az emelt szintű feladatlappal összesen 115 pontot szerezhettetek. 51 pontot a rövid feladatokból álló első részben, 64 pontot a komplexebb, hosszú feladatok megoldásával a második részben. A középszintű vizsgával ellentétben emelt matekon van szóbeli vizsgátok is, amivel maximum 35 pontot szerezhettek.
Történelem
A magyarhoz hasonlóan töriből is maximum 100 pontot gyűjthettetek, ráadásul a pontozás közép- és emelt szinten is ugyanúgy zajlik. 50 pontot kaphattatok a rövid feladatokból álló első, majd szintén 50 pontot az esszéfeladatokból álló második részre. A szóbelik pontozása is ugyanúgy néz ki, mindkét szinten maximum 50 pontot kaphattok.
Nyelvi érettségik
A pontozás az összes nyelvi érettségin ugyanúgy néz ki. A feladatlap megoldásával középszinten összesen 117 pontot kaphattok. 33 pontot a szövegértésre, az íráskészégre és a hallott szöveg értésére, 18 pontot pedig a nyelvhelyességre, míg a szóbelire ismét 33 pont jár.
Emelt szinten kicsit eltér a pontozás, ott ugyanis maximum 120 pontot szerezhettetek, hiszen minden vizsgarészre 30 pont járhat, beleértve a szóbelit is. A teljes vizsgátok tehát maximum 150 pont lehet.
A jegyek pedig a következőképpen alakulnak a megszerzett százalékok alapján közép- és emelt szinten:
Középszintű érettségi | |
80-100% | Jeles (5) |
60-79% | Jó (4) |
40-59% | Közepes (3) |
25-39% | Elégséges (2) |
0-24% | Elégtelen (1) |
Emelt szintű érettségi | |
60-100% | Jeles (5) |
47-59% | Jó (4) |
33-46% | Közepes (3) |
25-32% | Elégséges (2) |
0-24% | Elégtelen (1) |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
