Hamarosan véget ér a tavaszi érettségi időszak, már csak a szóbelik vannak hátra a tantárgyakból. Összeszedtük, melyik vizsgára hány pontot kaphattatok, és mennyit érnek a szóbelik közép- és emelt szinten.
Magyar
A középszintű feladatsorral magyarból összesen 100 pontot szerezhettetek. A szövegértésért 40, az első rész rövid szövegalkotási feladatáért pedig 10 pontot, míg a második részben található műelemzési vagy összehasonlító szövegalkotási feladatban a tartalmi minőségért 25 pontot, szövegszerkezetért 5 pontot, nyelvi igényességért pedig maximum 10 pontot kaphattatok. Ezeken kívül maximum 10 pontot érhetett a helyesírásotok és az írásképetek. Az előbbiért maximum 8, az utóbbiért 2 pontot kaphattatok. A szóbeli vizsgán pedig maximum 50 pontot szerezhettek.
Ha emelt szinten vizsgáztatok, az írásbeliért itt is maximum 100 pontot kaphattatok. A szövegértési és nyelvi, irodalmi műveltségi feladatsorral 40, a szövegalkotási feladatokkal 50 pontot, a maradék 10 pontot pedig szintén a helyesírásotokkal és az írásképetekkel szerezhettétek meg. A szóbelire itt is maximum 50 pontot kaphattok.
Matek
Ha matekból középszinten vizsgáztatok, az írásbelin összesen 100 pontot szerezhettetek. Az első feladatrészben maximum 30, a másodikban pedig maximum 70 pontot. Ebből a tárgyból középszinten nincs szóbeli, feltéve persze, ha eléritek a ketteshez szükséges minimum 25 százalékot.
Az emelt szintű feladatlappal összesen 115 pontot szerezhettetek. 51 pontot a rövid feladatokból álló első részben, 64 pontot a komplexebb, hosszú feladatok megoldásával a második részben. A középszintű vizsgával ellentétben emelt matekon van szóbeli vizsgátok is, amivel maximum 35 pontot szerezhettek.
Történelem
A magyarhoz hasonlóan töriből is maximum 100 pontot gyűjthettetek, ráadásul a pontozás közép- és emelt szinten is ugyanúgy zajlik. 50 pontot kaphattatok a rövid feladatokból álló első, majd szintén 50 pontot az esszéfeladatokból álló második részre. A szóbelik pontozása is ugyanúgy néz ki, mindkét szinten maximum 50 pontot kaphattok.
Nyelvi érettségik
A pontozás az összes nyelvi érettségin ugyanúgy néz ki. A feladatlap megoldásával középszinten összesen 117 pontot kaphattok. 33 pontot a szövegértésre, az íráskészégre és a hallott szöveg értésére, 18 pontot pedig a nyelvhelyességre, míg a szóbelire ismét 33 pont jár.
Emelt szinten kicsit eltér a pontozás, ott ugyanis maximum 120 pontot szerezhettetek, hiszen minden vizsgarészre 30 pont járhat, beleértve a szóbelit is. A teljes vizsgátok tehát maximum 150 pont lehet.
A jegyek pedig a következőképpen alakulnak a megszerzett százalékok alapján közép- és emelt szinten:
Középszintű érettségi | |
80-100% | Jeles (5) |
60-79% | Jó (4) |
40-59% | Közepes (3) |
25-39% | Elégséges (2) |
0-24% | Elégtelen (1) |
Emelt szintű érettségi | |
60-100% | Jeles (5) |
47-59% | Jó (4) |
33-46% | Közepes (3) |
25-32% | Elégséges (2) |
0-24% | Elégtelen (1) |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
