Hamarosan véget ér a tavaszi érettségi időszak, már csak a szóbelik vannak hátra a tantárgyakból. Összeszedtük, melyik vizsgára hány pontot kaphattatok, és mennyit érnek a szóbelik közép- és emelt szinten.
Magyar
A középszintű feladatsorral magyarból összesen 100 pontot szerezhettetek. A szövegértésért 40, az első rész rövid szövegalkotási feladatáért pedig 10 pontot, míg a második részben található műelemzési vagy összehasonlító szövegalkotási feladatban a tartalmi minőségért 25 pontot, szövegszerkezetért 5 pontot, nyelvi igényességért pedig maximum 10 pontot kaphattatok. Ezeken kívül maximum 10 pontot érhetett a helyesírásotok és az írásképetek. Az előbbiért maximum 8, az utóbbiért 2 pontot kaphattatok. A szóbeli vizsgán pedig maximum 50 pontot szerezhettek.
Ha emelt szinten vizsgáztatok, az írásbeliért itt is maximum 100 pontot kaphattatok. A szövegértési és nyelvi, irodalmi műveltségi feladatsorral 40, a szövegalkotási feladatokkal 50 pontot, a maradék 10 pontot pedig szintén a helyesírásotokkal és az írásképetekkel szerezhettétek meg. A szóbelire itt is maximum 50 pontot kaphattok.
Matek
Ha matekból középszinten vizsgáztatok, az írásbelin összesen 100 pontot szerezhettetek. Az első feladatrészben maximum 30, a másodikban pedig maximum 70 pontot. Ebből a tárgyból középszinten nincs szóbeli, feltéve persze, ha eléritek a ketteshez szükséges minimum 25 százalékot.
Az emelt szintű feladatlappal összesen 115 pontot szerezhettetek. 51 pontot a rövid feladatokból álló első részben, 64 pontot a komplexebb, hosszú feladatok megoldásával a második részben. A középszintű vizsgával ellentétben emelt matekon van szóbeli vizsgátok is, amivel maximum 35 pontot szerezhettek.
Történelem
A magyarhoz hasonlóan töriből is maximum 100 pontot gyűjthettetek, ráadásul a pontozás közép- és emelt szinten is ugyanúgy zajlik. 50 pontot kaphattatok a rövid feladatokból álló első, majd szintén 50 pontot az esszéfeladatokból álló második részre. A szóbelik pontozása is ugyanúgy néz ki, mindkét szinten maximum 50 pontot kaphattok.
Nyelvi érettségik
A pontozás az összes nyelvi érettségin ugyanúgy néz ki. A feladatlap megoldásával középszinten összesen 117 pontot kaphattok. 33 pontot a szövegértésre, az íráskészégre és a hallott szöveg értésére, 18 pontot pedig a nyelvhelyességre, míg a szóbelire ismét 33 pont jár.
Emelt szinten kicsit eltér a pontozás, ott ugyanis maximum 120 pontot szerezhettetek, hiszen minden vizsgarészre 30 pont járhat, beleértve a szóbelit is. A teljes vizsgátok tehát maximum 150 pont lehet.
A jegyek pedig a következőképpen alakulnak a megszerzett százalékok alapján közép- és emelt szinten:
Középszintű érettségi | |
80-100% | Jeles (5) |
60-79% | Jó (4) |
40-59% | Közepes (3) |
25-39% | Elégséges (2) |
0-24% | Elégtelen (1) |
Emelt szintű érettségi | |
60-100% | Jeles (5) |
47-59% | Jó (4) |
33-46% | Közepes (3) |
25-32% | Elégséges (2) |
0-24% | Elégtelen (1) |
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
