Fizikával folytatódik az érettségi harmadik hete. Mutatjuk, mi vár rátok

Reggel 8-kor közép- és emelt szintű fizikával folytatódnak az írásbeli érettségik. Hogy hogyan pontozzák ezeket és milyen feladattípusokból állnak a feladatlapok, arról itt olvashattok részletesen,

  • Székács Linda

A középszintű írásbeli teljesítésére összesen 120 percet kaptok. A feladatsor két részből áll, egy 20 kérdéses feleletválasztós "tesztből" és négy komplex, összetett feladatból. Az utolsó kettő közül azonban a matekérettségihez hasonlóan csak egyet kell megoldani. Az írásbelivel maximum 90 pontot gyűjthettek, segítségképp közép- és emelt szinten is használhattok függvénytáblázatot és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas számológépet.

Milyen témakörök lehetnek?

A feleletválasztós teszt tartalmi arányai az Oktatási Hivatal tájékoztatója alapján így alakulnak:

  • Mechanika: 30%
  • Hőtan: 15%
  • Elektromágnesség: 20%
  • Optika: 10%
  • Atomfizika, magfizika: 15%
  • Gravitáció, csillagászat: 10%
A helyes megoldást három vagy négy előre megadott válaszlehetőség közül választhatjátok kide "a megoldásukhoz szükséges képességek, kompetenciák tekintetében nagyon különbözőek lehetnek." A középszintű feladatsorban lehet, hogy a legalapvetőbb tanult törvényszerűségekről tanultakat kell "átültetnetek" és alkalmaznotok a mindennapi életben is tapasztalható jelenségekre, ami akár egyszerű számítást is magába foglalhat. De irányulhat olyan jelenségekre, összefüggésekre is, amelyek "mélyebb értelmezésére, problémamegoldásban történő alkalmazására középszinten nincs mód, de a vizsgázónak legalább a felismerés szintjén rendelkeznie kell a kérdésre vonatkozó ismeretekkel.”
A helyes válaszokkal kérdésenként két pontot szerezhettek, így a feleletválasztós teszt az írásbeli pontszámotok közel felét adja, egészen ponosan maximum 40 pontot.
És az összetett feladatok?
A négy összetett feladat a követelményrendszer négy különböző fejezetéhez kapcsolódik. A számításos feladat és a forráselemzést tartalmazó feladat kötelező, a jelenségértelmezés és a méréselemzés feladatok közül a vizsgázó választhat, csakúgy, mint korábban a matek esetében.

„A nyílt végű kérdések numerikus eljárások alkalmazását vagy rövid szöveges kifejtést egyaránt igényelhetnek. Ezek közül egy számításos feladat, gyakorlati alkalmazásokkal kapcsolatos egyszerű problémamegoldás. A második, rövid szöveges választ és egyszerű számítást egyaránt igénylő feladat, melynek megoldásához a feladatlapon megadott hétköznapi élet jelenségeihez kötődő rövid forrás, és a forráshoz kapcsolódó kérdések nyújtanak segítséget. A két választható feladat közül (3. és 4. feladat, jelenségértelmezés vagy méréselemzés) a vizsgázónak választása szerint egyet kell megoldania” – írják a tájékoztatóban.

Ebben a részben összesen 50 pontot szerezhettek a két választható feladat ugyanannyi pontot ér.

Milyen az emelt?

8-tól nem csak a középszinten vizsgázók, de az emeltesek is megmérettetika tudásukat. Számukra a vizsga három részből áll, amit 240 perc alatt kell teljesíteniük maximum 100 pontért cserébe.

Csakúgy, mint középszintén, a feladatlap itt is egy feleletválasztós tesztből áll, ami összesen 15 kérdést tartalmaz, és amelyben a témakörök aránya a következő:

  • Mechanika: 30%
  • Hőtan: 15%
  • Elektromágnesség: 20%
  • Optika 10%
  • Atomfizika, magfizika: 15%
  • Gravitáció, csillagászat: 10%
Ezek a kérdések a követelményrendszerben leírt törvényszerűségek, összefüggések közvetlen alkalmazását jelentik a megismert jelenségekre, folyamatokra, illetve jelenségek, összefüggések felismerésére vagy értelmezésére irányulnak. Ezek egyszerű számítást is igényelhetnek” – írja az OH.
A tesztfeladat után a vizsgázóknak egy "témakifejtős" részt kell teljesíteniük. Itt három előre megadott témakör közül egyet kell választaniuk, amit a forrásokra támaszkodva, az utasítások és irányító szempontok alapján, a feladat kitűzésében meghatározott terjedelemben ki írásban ki kell fejteniük. "A kifejtés során egy-egy témakör áttekintése, a hozzá tartozó ismeretek rendszerezése, logikus elrendezése szükséges” - teszi hozzá a hivatal.
Végezetül pedig itt is különböző nehézségű, számításos feladatokat kell megoldanotok. melyek során értelmeznetek kell a megadott problémát és fel kell ismernetek, milyen törvényszerűségek, összefüggések alkalmazása vezethet a megoldáshoz a fizika következtetési és megoldási módszereinek, eljárásainak használatával.
Hogyan pontozzák az emelt szintű vizsgát?
A feleletválasztós teszttel maximum 30 pontot szerezhettek, a helyes válaszok itt is 2-2 pontot érnek. A témakifejtős részben maximum 23 pontot szerezhettek. Ebből 18 pont jár a tartalmi megoldásra, 5 pont pedig a kifejtés módjára. Figyeljetek viszont a szószámra, mert ha 100 szó alatt van a fogalmazásotok, a kifejtés módjára nem kaphattok pontokat!

A harmadik rész maximális pontszáma 47, így áll össze tehát a maximum megszerezhető 100 pont.

A feladatsorokat már elérhetitek nálunk:

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.