Fizikával folytatódik az érettségi harmadik hete. Mutatjuk, mi vár rátok

Reggel 8-kor közép- és emelt szintű fizikával folytatódnak az írásbeli érettségik. Hogy hogyan pontozzák ezeket és milyen feladattípusokból állnak a feladatlapok, arról itt olvashattok részletesen,

  • Székács Linda

A középszintű írásbeli teljesítésére összesen 120 percet kaptok. A feladatsor két részből áll, egy 20 kérdéses feleletválasztós "tesztből" és négy komplex, összetett feladatból. Az utolsó kettő közül azonban a matekérettségihez hasonlóan csak egyet kell megoldani. Az írásbelivel maximum 90 pontot gyűjthettek, segítségképp közép- és emelt szinten is használhattok függvénytáblázatot és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas számológépet.

Milyen témakörök lehetnek?

A feleletválasztós teszt tartalmi arányai az Oktatási Hivatal tájékoztatója alapján így alakulnak:

  • Mechanika: 30%
  • Hőtan: 15%
  • Elektromágnesség: 20%
  • Optika: 10%
  • Atomfizika, magfizika: 15%
  • Gravitáció, csillagászat: 10%
A helyes megoldást három vagy négy előre megadott válaszlehetőség közül választhatjátok kide "a megoldásukhoz szükséges képességek, kompetenciák tekintetében nagyon különbözőek lehetnek." A középszintű feladatsorban lehet, hogy a legalapvetőbb tanult törvényszerűségekről tanultakat kell "átültetnetek" és alkalmaznotok a mindennapi életben is tapasztalható jelenségekre, ami akár egyszerű számítást is magába foglalhat. De irányulhat olyan jelenségekre, összefüggésekre is, amelyek "mélyebb értelmezésére, problémamegoldásban történő alkalmazására középszinten nincs mód, de a vizsgázónak legalább a felismerés szintjén rendelkeznie kell a kérdésre vonatkozó ismeretekkel.”
A helyes válaszokkal kérdésenként két pontot szerezhettek, így a feleletválasztós teszt az írásbeli pontszámotok közel felét adja, egészen ponosan maximum 40 pontot.
És az összetett feladatok?
A négy összetett feladat a követelményrendszer négy különböző fejezetéhez kapcsolódik. A számításos feladat és a forráselemzést tartalmazó feladat kötelező, a jelenségértelmezés és a méréselemzés feladatok közül a vizsgázó választhat, csakúgy, mint korábban a matek esetében.

„A nyílt végű kérdések numerikus eljárások alkalmazását vagy rövid szöveges kifejtést egyaránt igényelhetnek. Ezek közül egy számításos feladat, gyakorlati alkalmazásokkal kapcsolatos egyszerű problémamegoldás. A második, rövid szöveges választ és egyszerű számítást egyaránt igénylő feladat, melynek megoldásához a feladatlapon megadott hétköznapi élet jelenségeihez kötődő rövid forrás, és a forráshoz kapcsolódó kérdések nyújtanak segítséget. A két választható feladat közül (3. és 4. feladat, jelenségértelmezés vagy méréselemzés) a vizsgázónak választása szerint egyet kell megoldania” – írják a tájékoztatóban.

Ebben a részben összesen 50 pontot szerezhettek a két választható feladat ugyanannyi pontot ér.

Milyen az emelt?

8-tól nem csak a középszinten vizsgázók, de az emeltesek is megmérettetika tudásukat. Számukra a vizsga három részből áll, amit 240 perc alatt kell teljesíteniük maximum 100 pontért cserébe.

Csakúgy, mint középszintén, a feladatlap itt is egy feleletválasztós tesztből áll, ami összesen 15 kérdést tartalmaz, és amelyben a témakörök aránya a következő:

  • Mechanika: 30%
  • Hőtan: 15%
  • Elektromágnesség: 20%
  • Optika 10%
  • Atomfizika, magfizika: 15%
  • Gravitáció, csillagászat: 10%
Ezek a kérdések a követelményrendszerben leírt törvényszerűségek, összefüggések közvetlen alkalmazását jelentik a megismert jelenségekre, folyamatokra, illetve jelenségek, összefüggések felismerésére vagy értelmezésére irányulnak. Ezek egyszerű számítást is igényelhetnek” – írja az OH.
A tesztfeladat után a vizsgázóknak egy "témakifejtős" részt kell teljesíteniük. Itt három előre megadott témakör közül egyet kell választaniuk, amit a forrásokra támaszkodva, az utasítások és irányító szempontok alapján, a feladat kitűzésében meghatározott terjedelemben ki írásban ki kell fejteniük. "A kifejtés során egy-egy témakör áttekintése, a hozzá tartozó ismeretek rendszerezése, logikus elrendezése szükséges” - teszi hozzá a hivatal.
Végezetül pedig itt is különböző nehézségű, számításos feladatokat kell megoldanotok. melyek során értelmeznetek kell a megadott problémát és fel kell ismernetek, milyen törvényszerűségek, összefüggések alkalmazása vezethet a megoldáshoz a fizika következtetési és megoldási módszereinek, eljárásainak használatával.
Hogyan pontozzák az emelt szintű vizsgát?
A feleletválasztós teszttel maximum 30 pontot szerezhettek, a helyes válaszok itt is 2-2 pontot érnek. A témakifejtős részben maximum 23 pontot szerezhettek. Ebből 18 pont jár a tartalmi megoldásra, 5 pont pedig a kifejtés módjára. Figyeljetek viszont a szószámra, mert ha 100 szó alatt van a fogalmazásotok, a kifejtés módjára nem kaphattok pontokat!

A harmadik rész maximális pontszáma 47, így áll össze tehát a maximum megszerezhető 100 pont.

A feladatsorokat már elérhetitek nálunk:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.