Fizikával folytatódik az érettségi harmadik hete. Mutatjuk, mi vár rátok

Reggel 8-kor közép- és emelt szintű fizikával folytatódnak az írásbeli érettségik. Hogy hogyan pontozzák ezeket és milyen feladattípusokból állnak a feladatlapok, arról itt olvashattok részletesen,

  • Székács Linda

A középszintű írásbeli teljesítésére összesen 120 percet kaptok. A feladatsor két részből áll, egy 20 kérdéses feleletválasztós "tesztből" és négy komplex, összetett feladatból. Az utolsó kettő közül azonban a matekérettségihez hasonlóan csak egyet kell megoldani. Az írásbelivel maximum 90 pontot gyűjthettek, segítségképp közép- és emelt szinten is használhattok függvénytáblázatot és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas számológépet.

Milyen témakörök lehetnek?

A feleletválasztós teszt tartalmi arányai az Oktatási Hivatal tájékoztatója alapján így alakulnak:

  • Mechanika: 30%
  • Hőtan: 15%
  • Elektromágnesség: 20%
  • Optika: 10%
  • Atomfizika, magfizika: 15%
  • Gravitáció, csillagászat: 10%
A helyes megoldást három vagy négy előre megadott válaszlehetőség közül választhatjátok kide "a megoldásukhoz szükséges képességek, kompetenciák tekintetében nagyon különbözőek lehetnek." A középszintű feladatsorban lehet, hogy a legalapvetőbb tanult törvényszerűségekről tanultakat kell "átültetnetek" és alkalmaznotok a mindennapi életben is tapasztalható jelenségekre, ami akár egyszerű számítást is magába foglalhat. De irányulhat olyan jelenségekre, összefüggésekre is, amelyek "mélyebb értelmezésére, problémamegoldásban történő alkalmazására középszinten nincs mód, de a vizsgázónak legalább a felismerés szintjén rendelkeznie kell a kérdésre vonatkozó ismeretekkel.”
A helyes válaszokkal kérdésenként két pontot szerezhettek, így a feleletválasztós teszt az írásbeli pontszámotok közel felét adja, egészen ponosan maximum 40 pontot.
És az összetett feladatok?
A négy összetett feladat a követelményrendszer négy különböző fejezetéhez kapcsolódik. A számításos feladat és a forráselemzést tartalmazó feladat kötelező, a jelenségértelmezés és a méréselemzés feladatok közül a vizsgázó választhat, csakúgy, mint korábban a matek esetében.

„A nyílt végű kérdések numerikus eljárások alkalmazását vagy rövid szöveges kifejtést egyaránt igényelhetnek. Ezek közül egy számításos feladat, gyakorlati alkalmazásokkal kapcsolatos egyszerű problémamegoldás. A második, rövid szöveges választ és egyszerű számítást egyaránt igénylő feladat, melynek megoldásához a feladatlapon megadott hétköznapi élet jelenségeihez kötődő rövid forrás, és a forráshoz kapcsolódó kérdések nyújtanak segítséget. A két választható feladat közül (3. és 4. feladat, jelenségértelmezés vagy méréselemzés) a vizsgázónak választása szerint egyet kell megoldania” – írják a tájékoztatóban.

Ebben a részben összesen 50 pontot szerezhettek a két választható feladat ugyanannyi pontot ér.

Milyen az emelt?

8-tól nem csak a középszinten vizsgázók, de az emeltesek is megmérettetika tudásukat. Számukra a vizsga három részből áll, amit 240 perc alatt kell teljesíteniük maximum 100 pontért cserébe.

Csakúgy, mint középszintén, a feladatlap itt is egy feleletválasztós tesztből áll, ami összesen 15 kérdést tartalmaz, és amelyben a témakörök aránya a következő:

  • Mechanika: 30%
  • Hőtan: 15%
  • Elektromágnesség: 20%
  • Optika 10%
  • Atomfizika, magfizika: 15%
  • Gravitáció, csillagászat: 10%
Ezek a kérdések a követelményrendszerben leírt törvényszerűségek, összefüggések közvetlen alkalmazását jelentik a megismert jelenségekre, folyamatokra, illetve jelenségek, összefüggések felismerésére vagy értelmezésére irányulnak. Ezek egyszerű számítást is igényelhetnek” – írja az OH.
A tesztfeladat után a vizsgázóknak egy "témakifejtős" részt kell teljesíteniük. Itt három előre megadott témakör közül egyet kell választaniuk, amit a forrásokra támaszkodva, az utasítások és irányító szempontok alapján, a feladat kitűzésében meghatározott terjedelemben ki írásban ki kell fejteniük. "A kifejtés során egy-egy témakör áttekintése, a hozzá tartozó ismeretek rendszerezése, logikus elrendezése szükséges” - teszi hozzá a hivatal.
Végezetül pedig itt is különböző nehézségű, számításos feladatokat kell megoldanotok. melyek során értelmeznetek kell a megadott problémát és fel kell ismernetek, milyen törvényszerűségek, összefüggések alkalmazása vezethet a megoldáshoz a fizika következtetési és megoldási módszereinek, eljárásainak használatával.
Hogyan pontozzák az emelt szintű vizsgát?
A feleletválasztós teszttel maximum 30 pontot szerezhettek, a helyes válaszok itt is 2-2 pontot érnek. A témakifejtős részben maximum 23 pontot szerezhettek. Ebből 18 pont jár a tartalmi megoldásra, 5 pont pedig a kifejtés módjára. Figyeljetek viszont a szószámra, mert ha 100 szó alatt van a fogalmazásotok, a kifejtés módjára nem kaphattok pontokat!

A harmadik rész maximális pontszáma 47, így áll össze tehát a maximum megszerezhető 100 pont.

A feladatsorokat már elérhetitek nálunk:

Hozzászólások

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?