Pontban 9-kor elstartolt az érettségi vizsgák negyedik napja. A diákok ma angol nyelvből vizsgáznak közép és emelt szinten. Megkérdeztük a szaktanárunkat, ő mit gondol a középszintű vizsga eddigi feladatairól.
A vizsgázóknak az érettségi első részében az olvasott szövegértésüket kellett próbára tenni, ehhez egy városi könyvtárról, internetelérésről, szabadulószobákról és kutyákról szóló szövegeket kaptak, míg a vizsga második felében, a 30 perces nyelvhelyességi feladatok során légiutaskísérőkről, egy korábbi amerikai elnökről és Jane Goodallról kaptak nyelvtani feladatokat.
Az Eduline által megkérdezett szaktanár úgy véli, az olvasott szövegértés négy feladata között fele-fele arányba oszlanak meg az egyszerűbb és a kicsit nehezebb, trükkösebb feladatok. Figyelni kell bizonyos szófordulatokra, egyes helyeken pedig akár hosszasabban is időzhetnek a diákok, születhetnek hibás megoldások. A szövegek azonban kifejezetten érdekesek, a témák pedig közel állnak a fiatalok érdeklődéséhez.
Hasonló a helyzet a use of english, vagyis a nyelvtani feladatokkal is. A szaktanár szerint bár a vizsgarész első feladata nem kifejezetten nehéz, sőt, a diákok többsége valószínűleg tudja majd a helyes megoldást, olyan szavakat kaptak, amiknek a helyesírása nem a legkönnyebb. Ha pedig akár csak egy betűt is tévesztenek, a megoldásért akkor sem kapnak pontot, ha az egyébként jó lenne. Úgy véli, a vizsga eddigi legnehezebb feladata a nyelvhelyesség utolsó része, mivel itt is lehetnek a diákok számára ismeretlen kifejezések, szótárt pedig - egyelőre - nem használhatnak.
Az angol érettségiről szóló, folyamatososan frissülő tudósításunkat itt tudjátok követni:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
