Hamisak voltak az interneten terjedő esszétémák. Mutatjuk, milyen témákat kaptak a vizsgázók a középszintű történelem érettségiben.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az írásbeli érettségi második részében két rövid és két hosszú esszéből kell egyet-egyet választaniuk a középszinten vizsgázó diákoknak, amiket a megadott források, péládul szöveg, képek vagy térképek segítségével kell kidolgozniuk.
Idén a középszinten érettségizők a 100-130 szavas rövid esszében az Ókori Róma egy jelentős uralkodójáról vagy a második világháború egy jelentős helyszínéről írhatnak, míg a 210-260 szavas hosszú esszé témaköre a Reformkor egy jelentős alakja vagy az 1989-es események lehetnek. Ez azt jelenti, hogy hamisak voltak azok az esszétételek, amik kedd este fél 9 körül kezdtek el terjedni egy érettségizők által használt Facebook-csoportban.
A középszinten vizsgázóknak a rövid feladatokkal együtt összesen 180 percük van a feladatok megoldására. A feladatlapokat nem veszik el tőlük, így tehát a rendelkezésükre álló időt maguknak kell beosztaniuk.
A rövid feladatok témaköreiről itt írtunk:
Folyamatosan frissülő tudósításunkat a történelem érettségiről itt követhetitek:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
