Hamisak voltak az interneten terjedő esszétémák. Mutatjuk, milyen témákat kaptak a vizsgázók a középszintű történelem érettségiben.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az írásbeli érettségi második részében két rövid és két hosszú esszéből kell egyet-egyet választaniuk a középszinten vizsgázó diákoknak, amiket a megadott források, péládul szöveg, képek vagy térképek segítségével kell kidolgozniuk.
Idén a középszinten érettségizők a 100-130 szavas rövid esszében az Ókori Róma egy jelentős uralkodójáról vagy a második világháború egy jelentős helyszínéről írhatnak, míg a 210-260 szavas hosszú esszé témaköre a Reformkor egy jelentős alakja vagy az 1989-es események lehetnek. Ez azt jelenti, hogy hamisak voltak azok az esszétételek, amik kedd este fél 9 körül kezdtek el terjedni egy érettségizők által használt Facebook-csoportban.
A középszinten vizsgázóknak a rövid feladatokkal együtt összesen 180 percük van a feladatok megoldására. A feladatlapokat nem veszik el tőlük, így tehát a rendelkezésükre álló időt maguknak kell beosztaniuk.
A rövid feladatok témaköreiről itt írtunk:
Folyamatosan frissülő tudósításunkat a történelem érettségiről itt követhetitek:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
