Középszinten három, emelt szinten négy órán keresztül vizsgázik ma több mint 75 ezer középiskolás.
Pontban 9-kor elkezdődött a tavaszi érettségi vizsgák harmadik napja, a történelem. Szerdén középszinten 68 131, emelt szinten pedig 7025 diák ad számot a tudásáról ebből a tárgyból, akiknek a tegnapi matematikához hasonlóan középszinten 180 perc, emelten pedig 240 perc áll rendelkezésükre a feladatok megoldásához.
A vizsga mindkét szinten ugyanúgy épül fel. Az első részben 12 darab komplex, rövidebb feladatot kell megoldaniuk a vizsgázóknak, ami lehet komplex forráselemzés, térképek, információkeresés képek vagy szövegek segítségével, valamint évszámok is. A vizsga második részében összesen két esszét kell kidolgozniuk a diákoknak, ezeket a megadott négy témakör közül kell kiválasztaniuk.
Legális puskaként mindkét szinten használhatnak atlaszt, a középszintű vizsgázóknak viszont ezt maguknak kell biztosítaniuk, míg az emeltezőknek az iskola adja.
A történelemérettségi legjelentősebb sajátossága, hogy míg a korábbi vizsgákon, magyaron és matematikán a feladatrészek között a felügyelőtanárok beszedték a már kitöltött feladatlapokat, addig történelemből a vizsgázók mindkét szinten egyben kapják meg a rövid feladatokat és esszékérdéseket, így tehát maguk dönthetik el, hogyan osztják be a rendelkezésükre álló perceket.
Hány pontot lehet szerezni?
Mindkét szinten maximum 100 pontot érhetnek el a diákok - 50 pontot az esszékkel és 50 pontot a rövid feladatokkal, ez fog kiegészülni később a szóbeli vizsgáért kapható maximum 50 ponttal.
Folyamatosan frissülő tudósításunkat a történelemérettségiről itt tudjátok követni:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
