Középszinten három, emelt szinten négy órán keresztül vizsgázik ma több mint 75 ezer középiskolás.
Pontban 9-kor elkezdődött a tavaszi érettségi vizsgák harmadik napja, a történelem. Szerdén középszinten 68 131, emelt szinten pedig 7025 diák ad számot a tudásáról ebből a tárgyból, akiknek a tegnapi matematikához hasonlóan középszinten 180 perc, emelten pedig 240 perc áll rendelkezésükre a feladatok megoldásához.
A vizsga mindkét szinten ugyanúgy épül fel. Az első részben 12 darab komplex, rövidebb feladatot kell megoldaniuk a vizsgázóknak, ami lehet komplex forráselemzés, térképek, információkeresés képek vagy szövegek segítségével, valamint évszámok is. A vizsga második részében összesen két esszét kell kidolgozniuk a diákoknak, ezeket a megadott négy témakör közül kell kiválasztaniuk.
Legális puskaként mindkét szinten használhatnak atlaszt, a középszintű vizsgázóknak viszont ezt maguknak kell biztosítaniuk, míg az emeltezőknek az iskola adja.
A történelemérettségi legjelentősebb sajátossága, hogy míg a korábbi vizsgákon, magyaron és matematikán a feladatrészek között a felügyelőtanárok beszedték a már kitöltött feladatlapokat, addig történelemből a vizsgázók mindkét szinten egyben kapják meg a rövid feladatokat és esszékérdéseket, így tehát maguk dönthetik el, hogyan osztják be a rendelkezésükre álló perceket.
Hány pontot lehet szerezni?
Mindkét szinten maximum 100 pontot érhetnek el a diákok - 50 pontot az esszékkel és 50 pontot a rövid feladatokkal, ez fog kiegészülni később a szóbeli vizsgáért kapható maximum 50 ponttal.
Folyamatosan frissülő tudósításunkat a történelemérettségiről itt tudjátok követni:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
