Középszinten három, emelt szinten négy órán keresztül vizsgázik ma több mint 75 ezer középiskolás.
Pontban 9-kor elkezdődött a tavaszi érettségi vizsgák harmadik napja, a történelem. Szerdén középszinten 68 131, emelt szinten pedig 7025 diák ad számot a tudásáról ebből a tárgyból, akiknek a tegnapi matematikához hasonlóan középszinten 180 perc, emelten pedig 240 perc áll rendelkezésükre a feladatok megoldásához.
A vizsga mindkét szinten ugyanúgy épül fel. Az első részben 12 darab komplex, rövidebb feladatot kell megoldaniuk a vizsgázóknak, ami lehet komplex forráselemzés, térképek, információkeresés képek vagy szövegek segítségével, valamint évszámok is. A vizsga második részében összesen két esszét kell kidolgozniuk a diákoknak, ezeket a megadott négy témakör közül kell kiválasztaniuk.
Legális puskaként mindkét szinten használhatnak atlaszt, a középszintű vizsgázóknak viszont ezt maguknak kell biztosítaniuk, míg az emeltezőknek az iskola adja.
A történelemérettségi legjelentősebb sajátossága, hogy míg a korábbi vizsgákon, magyaron és matematikán a feladatrészek között a felügyelőtanárok beszedték a már kitöltött feladatlapokat, addig történelemből a vizsgázók mindkét szinten egyben kapják meg a rövid feladatokat és esszékérdéseket, így tehát maguk dönthetik el, hogyan osztják be a rendelkezésükre álló perceket.
Hány pontot lehet szerezni?
Mindkét szinten maximum 100 pontot érhetnek el a diákok - 50 pontot az esszékkel és 50 pontot a rövid feladatokkal, ez fog kiegészülni később a szóbeli vizsgáért kapható maximum 50 ponttal.
Folyamatosan frissülő tudósításunkat a történelemérettségiről itt tudjátok követni:
Vészesen közeledik az érettségi, most már itt az ideje elkezdeni a felkészülést. Összegyűjtöttük, hogy milyen szóbeli tételcímek és témakörök kapcsolódnak a fő érettségi tárgyakhoz - így biztosan könnyebb lesz a keresés.
Elkezdődött a második félév, ilyenkor sok végzős osztályfőnök egy pillanatra megáll, és végiggondolja: hogyan is fért bele ennyi minden az elmúlt hónapokba? Suba Gabriella részletesen számol be a megállás nélküli szervezésről és adminisztrációról.
Folytatódott az új KRESZ-tervezet véleményezésére indított workshop-sorozat, csütörtökön a résztvevők arról egyeztettek, hogyan támogatható a leghatékonyabban a közlekedésre nevelés és oktatás.
Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.
Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket.
Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat és gyakorlati tanácsokat az E-felvételi dokumentumfeltöltéséhez.
Nem jelent meg az egyetem által ígért béremelés a dolgozóik januári fizetéseiben. Az intézmény szerint a béreket a dolgozók és a szakszervezetek felé korábban kommunikált formában utalták.
A Tisza Párt programjában kiemelt szerepet kapott az oktatás átalakítása: korszerűsítenék a Nemzeti Alaptantervet, aminek alapja a nyelvi-természettudományos és digitális kompetencia- és készségfejlesztés lenne.
Már csak néhány nap maradt benyújtani az egyetemi jelentkezéseket, ha szeptembertől a felsőoktatásban szeretnétek tanulni.
