Középszinten három, emelt szinten négy órán keresztül vizsgázik ma több mint 75 ezer középiskolás.
Pontban 9-kor elkezdődött a tavaszi érettségi vizsgák harmadik napja, a történelem. Szerdén középszinten 68 131, emelt szinten pedig 7025 diák ad számot a tudásáról ebből a tárgyból, akiknek a tegnapi matematikához hasonlóan középszinten 180 perc, emelten pedig 240 perc áll rendelkezésükre a feladatok megoldásához.
A vizsga mindkét szinten ugyanúgy épül fel. Az első részben 12 darab komplex, rövidebb feladatot kell megoldaniuk a vizsgázóknak, ami lehet komplex forráselemzés, térképek, információkeresés képek vagy szövegek segítségével, valamint évszámok is. A vizsga második részében összesen két esszét kell kidolgozniuk a diákoknak, ezeket a megadott négy témakör közül kell kiválasztaniuk.
Legális puskaként mindkét szinten használhatnak atlaszt, a középszintű vizsgázóknak viszont ezt maguknak kell biztosítaniuk, míg az emeltezőknek az iskola adja.
A történelemérettségi legjelentősebb sajátossága, hogy míg a korábbi vizsgákon, magyaron és matematikán a feladatrészek között a felügyelőtanárok beszedték a már kitöltött feladatlapokat, addig történelemből a vizsgázók mindkét szinten egyben kapják meg a rövid feladatokat és esszékérdéseket, így tehát maguk dönthetik el, hogyan osztják be a rendelkezésükre álló perceket.
Hány pontot lehet szerezni?
Mindkét szinten maximum 100 pontot érhetnek el a diákok - 50 pontot az esszékkel és 50 pontot a rövid feladatokkal, ez fog kiegészülni később a szóbeli vizsgáért kapható maximum 50 ponttal.
Folyamatosan frissülő tudósításunkat a történelemérettségiről itt tudjátok követni:
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
