Gráf, kördiagram és trapéz - ilyen feladatokat kaptak a vizsgázók a matekérettségi B részében

Már tart a matematika érettségi második feladatrészének megoldása. A vizsga legkomplexebb részében a feladatok akár több feladattípust is tartalmazhatnak. Idén többek között gráfokkal, geometriával és kördiagrammal kell megküzdeniük a vizsgázóknak.

  • Székács Linda

Az első infókat matematika érettségi első részéről itt, a szaktanári véleményt pedig itt találjátok. A második rész A és B feladatairól is írtunk, ezekről a javítótanárunk véleményét ide kattintva és itt olvashatjátok. Feltöltöttük a nem hivatalos megoldásokat is, itt találjátok őket.

Megkapták az érettségi második feladatlapját a vizsgázók. Ennek megoldására összesen 135 percük van, ebben a vizsgarészben pedig összesen hat feladatot találnak - hármat az A részben, hármat a B-ben.

Az A-részt kötelező megoldania minden vizsgázónak, ezekről a feladatokról itt írunk:

A B-rész három példája közül viszont csak kettőt kell kiválasztaniuk és megoldaniuk. Azt az egyet viszont, amit kihagynak, egyértelműen jelölniük kell, különben a javító tanár automatikusan az utolsót fogja figyelmen kívül hagyni a pontozásnál.

A B-részben a vizsgázók idén egy kördiagramot, egy geometriát és egy gráfot tartalmazó feladatot kaptak. Ezek a vizsga legkomplexebb feladatai, így ezekben akár több kérdés és feladattípus is szerepelhet, kell többek között átlagot, móduszt és mediánt számolniuk, egy trapéz belső szögét, forgástest térfogatát, valamint valószínűséget és területet is.

A középszintű matekérettségi első részében a diákoknak gráfokkal, halmazokkal, százalékszámítással, valószínűségszámítással, függvényekkel, koordinátageometriával, mértani sorozattal, kétismeretlenes egyenlettel, logikai példával, valamint a gömb sugarával kellett megküzdeniük, arra 45 percük volt.

Folyamatosan frissülő közvetítésünket a matekérettségiről ide kattintva tudjátok követni:

 

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.