Az első rövid esszét választottátok töriből? Így kellett megoldani

A középszintű töriérettségi második felében két rövid és két hosszú esszé közül kell egyet-egyet kellett megoldaniuk a vizsgázóknak. Most az első választható rövid esszé, a 13-as feladat megoldásait hoztuk el nektek. Nagyon fontos, hogy ez nem a hivatalos javítókulcs, azt csak holnap teszi elérhetővé az Oktatási Hivatal.

  • Eduline

Folyamatosan frissülő tudósításunkat innen követhetitek. Az első infókat a töriérettségiről itt találjátok, a szaktanári véleményt pedig innen érhetitek el.

Az érettségi 12 feladatból álló első felének javítókulcsát itt találjátok, most pedig azt is megmutatjuk, hogyan kellett megírni az első rövid esszét (13-as feladat). Az ajánlott szövegben zárójeles nagybetűkkel jelöltük a pontszerzéshez szükséges adatokat, információkat.

Íme a megoldási javaslat a szaktanárunk szerint:

Julius Caesar egyeduralma

Julius Caesar az ókori Római Birodalomban (T) a néppárt vezéralakja volt. Ie. 48-ban (T) Pharszalosznál legyőzte a senatus (K)  által támogatott Pompeiust (E), ezután győzelmet aratott az ellenálló seregek fölött, majd egyértelműen az egyeduralom megszerzésére tört. Ezt a köztársasági jogrendre épülő hatalmával valósította meg: a római nép és a neki behódolt senatus segítségével több tisztséget is viselt (E) (például: élethosszig dictator, consul, Haza Atyja, censor) (K) és jogot kapott arra, hogy ő nevezze ki  a tisztségviselők felét (F), így saját híveivel töltötte fel a hivatalokat (F).

A censori méltóság viselésével  kibővíthette a senatus létszámát, amely így 300-ról 900 főre növekedett (E) és tagjai közé provinciabeli előkelőket is meghívott( F), így a legfontosabb állami szervek (senatus, magisztratusok) az ő akaratát követték (E). Egyeduralma során több reformot is végrehajtott (új naptár, új pénz bevezetése) és a sok provinciabeli polgárnak is polgárjogot adott (E).

A hatalom egy kézben történő központosítása miatt a köztársaság (K) hívei ellene fordultak és a senatus ülésén meggyilkolták (ie. 44). (E)

A legfrissebb infókról a folyamatosan frissülő érettségi tudósításunkból olvashattok:

<### CustomHTML Visible= CMSCaption="[[ Egyedi HTML ]]" ###><### /CustomHTML ###>
Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.