A középszintű töriérettségi második felében két rövid és két hosszú esszé közül kell egyet-egyet kellett megoldaniuk a vizsgázóknak. Most az első választható rövid esszé, a 13-as feladat megoldásait hoztuk el nektek. Nagyon fontos, hogy ez nem a hivatalos javítókulcs, azt csak holnap teszi elérhetővé az Oktatási Hivatal.
Folyamatosan frissülő tudósításunkat innen követhetitek. Az első infókat a töriérettségiről itt találjátok, a szaktanári véleményt pedig innen érhetitek el.
Az érettségi 12 feladatból álló első felének javítókulcsát itt találjátok, most pedig azt is megmutatjuk, hogyan kellett megírni az első rövid esszét (13-as feladat). Az ajánlott szövegben zárójeles nagybetűkkel jelöltük a pontszerzéshez szükséges adatokat, információkat.
Íme a megoldási javaslat a szaktanárunk szerint:
Julius Caesar egyeduralma
Julius Caesar az ókori Római Birodalomban (T) a néppárt vezéralakja volt. Ie. 48-ban (T) Pharszalosznál legyőzte a senatus (K) által támogatott Pompeiust (E), ezután győzelmet aratott az ellenálló seregek fölött, majd egyértelműen az egyeduralom megszerzésére tört. Ezt a köztársasági jogrendre épülő hatalmával valósította meg: a római nép és a neki behódolt senatus segítségével több tisztséget is viselt (E) (például: élethosszig dictator, consul, Haza Atyja, censor) (K) és jogot kapott arra, hogy ő nevezze ki a tisztségviselők felét (F), így saját híveivel töltötte fel a hivatalokat (F). A censori méltóság viselésével kibővíthette a senatus létszámát, amely így 300-ról 900 főre növekedett (E) és tagjai közé provinciabeli előkelőket is meghívott( F), így a legfontosabb állami szervek (senatus, magisztratusok) az ő akaratát követték (E). Egyeduralma során több reformot is végrehajtott (új naptár, új pénz bevezetése) és a sok provinciabeli polgárnak is polgárjogot adott (E). A hatalom egy kézben történő központosítása miatt a köztársaság (K) hívei ellene fordultak és a senatus ülésén meggyilkolták (ie. 44). (E)A legfrissebb infókról a folyamatosan frissülő érettségi tudósításunkból olvashattok:
<### CustomHTML Visible= CMSCaption="[[ Egyedi HTML ]]" ###><### /CustomHTML ###>| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
