"Azoknak okozhatott problémát az érettségi, akiknek nem megy jól a függvény témakör"

Véget ért a középszintű matekérettségi, amely a tavalyi feladatsornál nehezebb volt, de összeségében nem lehetetlen - mondta az Eduline-nak Tönköly Dorina, a Studium Generale matematika szekció vezetője.

  • Tornyos Kata

Az első infókat matematika érettségi első részéről itt, a szaktanári véleményt pedig itt találjátok. A második rész A és B feladatairól is írtunk, ezekről a javítótanárunk véleményét ide kattintva és itt olvashatjátok. Feltöltöttük a nem hivatalos megoldásokat is, itt találjátok őket.

"Tavalyhoz képest nehezebb volt az érettségi, de annak biztosan örültek a diákok, hogy nem volt trigonometria" - mondta a szaktanár, aki hozzátette, hogy az első feladatrészben volt pár becsapósabb feladat – erről itt írtunk részletesen – de az még egészen elfogadható volt, illetve a második feladatlap A része is barátira sikerült.

A B rész viszont okozhatott fejtörést:

"Lehet néhányan bajban voltak, hogy a 17-es vagy a 18-as feladatot hagyják-e ki. Első ránézésre azt gondoltuk, hogy az utolsó feladat könnyű, egy egyszerű szövegértés, de részletesebben megnézve a feladatot, a C résztől kezdve nehezebbé vált: a kombinatorika elijeszthette a diákokat."

A Studium Generale munkatársa mégis azt mondja, hogy a 17-es trigonometria feladat okozhatta a legtöbb problémát, mert ehhez térlátásra is szükség volt.

Az idő sem jelenthetett problémát

Ha alapszinten tisztában voltak a diákok a fogalmakkal, akkor nem kellett sokat nyitogatni a függvénytáblát a második feladatlapnál, így a 135 percnek elégnek kellett lennie. Alapvetően kevés elméleti tudásra volt szükség, elég gyakorlatias lett a feladatsor. Viszont a pedagógus szerint az első résznél már nagyobb szükség volt a segédeszközre, ezért ott lehet, hogy néhány érettségiző nem végzett 45 perc alatt.

A kettest könnyen össze lehetett ollózni

"Nagyon jó volt, hogy sok részfeladatból állt még a második feladatlap is, mert így sok pontot össze lehetett szedni minden feladatnál, főleg a 16-os statisztikáról szólóval gyűjthettek rengeteg. Emiatt nem hiszem, hogy sok olyan diák lenne, aki nulla pontot kapna valamelyik feladatra." - mondta a matematika szekció vezetője.

Miből állt az érettségi?

A középszintű matekérettségi két feladatlapból áll. Az elsőben 12 feladat szerepelt, ezek megoldására 45 percet kaptak a diákok, maximum 30 pontot szerezhettek a jó válaszokkal.

 

Több pontot ér a matekérettségi második, hosszabb, összetett feladatokból álló része, azzal maximum 70 pontot gyűjthettek a vizsgázók.

 

Ez a feladatsor további két részből áll, de a feladatok megoldásának sorrendje itt már tetszőleges. A II/A rész három, egyenként 11-13 pontos feladatot tartalmaz, ezek több részkérdésből állnak. A II/B rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amelyből kettőt kell választani, a javítók csak ezeket értékelik.

 

A középszintű érettségi nem hivatalos megoldásait itt tudjátok megnézni:

 

A matekérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:

<### CustomHTML Visible= CMSCaption="[[ Egyedi HTML ]]" ###><### /CustomHTML ###>

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.