Véget ért a középszintű matekérettségi, amely a tavalyi feladatsornál nehezebb volt, de összeségében nem lehetetlen - mondta az Eduline-nak Tönköly Dorina, a Studium Generale matematika szekció vezetője.
Az első infókat matematika érettségi első részéről itt, a szaktanári véleményt pedig itt találjátok. A második rész A és B feladatairól is írtunk, ezekről a javítótanárunk véleményét ide kattintva és itt olvashatjátok. Feltöltöttük a nem hivatalos megoldásokat is, itt találjátok őket.
"Tavalyhoz képest nehezebb volt az érettségi, de annak biztosan örültek a diákok, hogy nem volt trigonometria" - mondta a szaktanár, aki hozzátette, hogy az első feladatrészben volt pár becsapósabb feladat – erről itt írtunk részletesen – de az még egészen elfogadható volt, illetve a második feladatlap A része is barátira sikerült.
A B rész viszont okozhatott fejtörést:
"Lehet néhányan bajban voltak, hogy a 17-es vagy a 18-as feladatot hagyják-e ki. Első ránézésre azt gondoltuk, hogy az utolsó feladat könnyű, egy egyszerű szövegértés, de részletesebben megnézve a feladatot, a C résztől kezdve nehezebbé vált: a kombinatorika elijeszthette a diákokat."
A Studium Generale munkatársa mégis azt mondja, hogy a 17-es trigonometria feladat okozhatta a legtöbb problémát, mert ehhez térlátásra is szükség volt.
Az idő sem jelenthetett problémát
Ha alapszinten tisztában voltak a diákok a fogalmakkal, akkor nem kellett sokat nyitogatni a függvénytáblát a második feladatlapnál, így a 135 percnek elégnek kellett lennie. Alapvetően kevés elméleti tudásra volt szükség, elég gyakorlatias lett a feladatsor. Viszont a pedagógus szerint az első résznél már nagyobb szükség volt a segédeszközre, ezért ott lehet, hogy néhány érettségiző nem végzett 45 perc alatt.
A kettest könnyen össze lehetett ollózni
"Nagyon jó volt, hogy sok részfeladatból állt még a második feladatlap is, mert így sok pontot össze lehetett szedni minden feladatnál, főleg a 16-os statisztikáról szólóval gyűjthettek rengeteg. Emiatt nem hiszem, hogy sok olyan diák lenne, aki nulla pontot kapna valamelyik feladatra." - mondta a matematika szekció vezetője.
Miből állt az érettségi?
A középszintű matekérettségi két feladatlapból áll. Az elsőben 12 feladat szerepelt, ezek megoldására 45 percet kaptak a diákok, maximum 30 pontot szerezhettek a jó válaszokkal.
Több pontot ér a matekérettségi második, hosszabb, összetett feladatokból álló része, azzal maximum 70 pontot gyűjthettek a vizsgázók.
Ez a feladatsor további két részből áll, de a feladatok megoldásának sorrendje itt már tetszőleges. A II/A rész három, egyenként 11-13 pontos feladatot tartalmaz, ezek több részkérdésből állnak. A II/B rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amelyből kettőt kell választani, a javítók csak ezeket értékelik.
A középszintű érettségi nem hivatalos megoldásait itt tudjátok megnézni:
A matekérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:
<### CustomHTML Visible= CMSCaption="[[ Egyedi HTML ]]" ###><### /CustomHTML ###>| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
