Bár az esetek többségében az érettségi vizsgák zökkenőmentesen zajlanak, nem mindig és nem minden esetben van ez így.
Azok a 90-es évek
Az egyik leghíresebb érettségi botrány épp a rendszerváltás évében, 1989-ben történt, ami - részben - még egy filmben is szerepel. Ebben az évben ugyanis több budapesti és Pest megyei település középiskolájában már napokkal az érettségik megkezdése előtt ismerték a tételcímeket. Ennek tekintetében a minisztérium úgy döntött, nem értékelik a diákok dolgozatát, a bizonyítványokba pedig a negyedik év végén, a tanulmányaik alapján megszerzett matekjegyek kerülnek. A botrány Török Ferenc filmrendezőt is megihlette:
A 90-es években egyébként jóval gyakoribbak voltak az érettségi körüli kisebb-nagyobb botrányok, mint manapság. A 89-es ügy után egy évvel, 1990-ben a sajtó szúrta el a dolgot és egy országosan kapható napilapban megjelentették a magyar érettségi tételeket, ezért azokat vissza kellett vonni. 93-ban jóval korábban nyitották fel a spanyol és francia érettségi tételeket Szegeden, 1995-ben pedig az érettségi és a felvételi eljárás elegyítve zajlott, emiatt történhetett meg, hogy a diákok nem az aznapra általánosan megírandó matematika feladatokat kapták meg. Ezt követően az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda vezetőjét leváltották, a hiba szerintük a postázóban történt.
Pár évvel később, 1998-ban kiszivárgott megoldókulcsokat olvasott fel a Rádió 1 a matematika vizsga közben, a 2000-ben olaszból érettségiző diákok pedig olyan feladatokat is kaptak, amik az egy évvel korábbi érettségiben is benne voltak, és amiket a felkészülés, gyakorlás közben többen már megoldottak.
Megvásárolható feladatlapok, kiszivárgó tételek
Nem meglepő módon óriási botrányt keltett, amikor a kétszintű érettségi bevezetésének évében, 2005-ben egy nappal a vizsgák előtt felkerült az internetre a magyarérettségi teljes feladatsora, de történelemből és a matematikából is felbukkantak feladatok, ezek teljes feladatsorát pedig 30-50 ezer forintért megvásárolhatták a diákok. Történelemből emiatt új dolgozatot állítottak össze, de az is pórul járt, aki matematikából felvételizett, nekik ugyanis mindenképpen újra kellett írniuk a tesztet, a többiek pedig választhattak, és az év végi osztályzatukat is elfogadhatták. Ez az incidens közel negyedmilliárd forintjába került az államnak.
Azóta egyébként már szigorítottak a szabályokon: a feladatsorok digitális változatait titkosított adatcsatornán küldik a nyomdába, a kinyomtatott tesztlapokat pedig csak az érettségi reggelén kapják meg az iskolaigazgatók. Ennek ellenére mindössze néhány évvel ezelőtt, 2019-ben is volt botrány, ekkor egy lajosmizsei nyomda igazgatója lopta el és szivárogtatta ki az ismerőseinek a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika írásbeli érettségi feladatsorok egy részét, és a történelem érettségi teljes feladatsorát. Az esszétémák ebben az évben az egész országot bejárták, de mivel sokan nem vették őket komolyan, a diákoknak nem kellett újraírniuk a vizsgát.
2020
Elég csak az évszámot leírnunk és mindenki tudja, mire gondolunk. Ebben a kétségtelenül történelem könyvekbe illő évben alig két héttel az érettségik előtt a diákoknak fogalma sem volt arról, mikor és hogyan lesznek a vizsgáik. Végül 2020-ban és 2021-ben is csak írásbeliket tartottak.
Nem egyedüli eset
Mielőtt azt hinnétek, ehhez hasonló esetek csak Magyarországon fordulnak elő, ez nem így van. 2011 decemberében Nagy-Britanniában több tanár is bizonyította, hogy bármit megtenne tanítványaiért, és lefizették a vizsgaközpontok dolgozóit, hogy az írásbeli előtt megszerezhessék a feladatokat. A csalókat végül az egyik kollégájuk leplezte le. Ugyanebben az évben a diákok szúrták ki, hogy a szövegértési feladatlap szóról szóra megegyezik a 2009-es érettségivel, ezért mintegy 45 ezer diáknak kellett teljes egészében, vagy legalább részben megismételnie a vizsgáját.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
