Bár az esetek többségében az érettségi vizsgák zökkenőmentesen zajlanak, nem mindig és nem minden esetben van ez így.
Azok a 90-es évek
Az egyik leghíresebb érettségi botrány épp a rendszerváltás évében, 1989-ben történt, ami - részben - még egy filmben is szerepel. Ebben az évben ugyanis több budapesti és Pest megyei település középiskolájában már napokkal az érettségik megkezdése előtt ismerték a tételcímeket. Ennek tekintetében a minisztérium úgy döntött, nem értékelik a diákok dolgozatát, a bizonyítványokba pedig a negyedik év végén, a tanulmányaik alapján megszerzett matekjegyek kerülnek. A botrány Török Ferenc filmrendezőt is megihlette:
Pár évvel később, 1998-ban kiszivárgott megoldókulcsokat olvasott fel a Rádió 1 a matematika vizsga közben, a 2000-ben olaszból érettségiző diákok pedig olyan feladatokat is kaptak, amik az egy évvel korábbi érettségiben is benne voltak, és amiket a felkészülés, gyakorlás közben többen már megoldottak.
Megvásárolható feladatlapok, kiszivárgó tételek
Nem meglepő módon óriási botrányt keltett, amikor a kétszintű érettségi bevezetésének évében, 2005-ben egy nappal a vizsgák előtt felkerült az internetre a magyarérettségi teljes feladatsora, de történelemből és a matematikából is felbukkantak feladatok, ezek teljes feladatsorát pedig 30-50 ezer forintért megvásárolhatták a diákok. Történelemből emiatt új dolgozatot állítottak össze, de az is pórul járt, aki matematikából felvételizett, nekik ugyanis mindenképpen újra kellett írniuk a tesztet, a többiek pedig választhattak, és az év végi osztályzatukat is elfogadhatták. Ez az incidens közel negyedmilliárd forintjába került az államnak.
Azóta egyébként már szigorítottak a szabályokon: a feladatsorok digitális változatait titkosított adatcsatornán küldik a nyomdába, a kinyomtatott tesztlapokat pedig csak az érettségi reggelén kapják meg az iskolaigazgatók. Ennek ellenére mindössze néhány évvel ezelőtt, 2019-ben is volt botrány, ekkor egy lajosmizsei nyomda igazgatója lopta el és szivárogtatta ki az ismerőseinek a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika írásbeli érettségi feladatsorok egy részét, és a történelem érettségi teljes feladatsorát. Az esszétémák ebben az évben az egész országot bejárták, de mivel sokan nem vették őket komolyan, a diákoknak nem kellett újraírniuk a vizsgát.
2020
Elég csak az évszámot leírnunk és mindenki tudja, mire gondolunk. Ebben a kétségtelenül történelem könyvekbe illő évben alig két héttel az érettségik előtt a diákoknak fogalma sem volt arról, mikor és hogyan lesznek a vizsgáik. Végül 2020-ban és 2021-ben is csak írásbeliket tartottak.
Nem egyedüli eset
Mielőtt azt hinnétek, ehhez hasonló esetek csak Magyarországon fordulnak elő, ez nem így van. 2011 decemberében Nagy-Britanniában több tanár is bizonyította, hogy bármit megtenne tanítványaiért, és lefizették a vizsgaközpontok dolgozóit, hogy az írásbeli előtt megszerezhessék a feladatokat. A csalókat végül az egyik kollégájuk leplezte le. Ugyanebben az évben a diákok szúrták ki, hogy a szövegértési feladatlap szóról szóra megegyezik a 2009-es érettségivel, ezért mintegy 45 ezer diáknak kellett teljes egészében, vagy legalább részben megismételnie a vizsgáját.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
