Csak az írásbeli érettségik közben fog választ kapni Hadházy arra, jár-e bármilyen retorzióval, ha valaki nem megy el érettségizni

A belügynek csak május 17-ig kell válaszolnia az országgyűlési képviselő kérdésére – addigra viszont már több tárgy írásbeli érettségije le fog menni.

  • Kacskovics Mihály Béla

Jár-e negatív következménnyel az érettségi vizsgán való meg nem jelenés?

– tette fel a kérdést az oktatásért is felelős Pintér Sándor belügyminiszternek Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.

Hadházy kérdésében azt írja: őt egy olyan fiatal kereste meg, aki korábban ugyanezzel a kérdéssel már az illetékes Oktatási Hivatalt és a Kormányhivatalt is megkereste, viszont érdemi választ sehonnan nem kapott a kérdéseire. „Az interneten elérhető érettségi vizsgákra vonatkozó szabályozásokban sem találni tényleges válaszokat a témában” – írja a képviselő.

Majd részletes kérdéseket is feltett Pintérnek:

  • „Ha az érettségiző az öt kötelező tantárgyon kívül jelentkezett egy hatodik tantárgyból emelt szintű érettségi vizsgára, élhet-e a lehetőséggel, hogy nem jelenik meg ezen a hatodik megjelölt vizsgán?
  • Jár-e bármiféle negatív következménnyel a vizsgán való meg nem jelenés?
  • Fel lesz-e tüntetve az érettségi bizonyítványában? Ha igen, milyen formában?”.

Hadházy a kérdéseit május másodikán nyújtotta be, választ azonban a belügyminiszternek – vagy az általa megbízott parlamenti államtitkárnak – csupán május 17-ig kell adnia. Addigra viszont már le fognak menni a magyar, a matek, a töri, az angol, a német, az informatika, az ének, a biológia és a társadalomismeret írásbeli érettségi vizsgáknak is. Vagyis ha a képviselő május 17-én kap választ – már ha egyáltalán kap – annak már valószínűleg nem lesz jelentősége, hiszen a képviselőhöz forduló tanuló addigra már régen döntött arról, hogy elmegy-e vizsgázni, vagy sem.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

 

(Címlapképünk illusztráció.)
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.