Hamarosan jönnek a friss adatok az érettségizők számáról

Május 8-án, hétfőn, vagyis két hét múlva kezdődik a tavaszi érettségi időszak, ami a szokásos rend szerint a magyar nyelv és irodalom írásbelivel indul.

  • Eduline

Tavaly közzétettük az Oktatási Hivatal adatait, hogy miképp alakultak az érettségizők számai 1998-tól 2022-ig.

A diagramból jól látszik, hogy 2014-ben viszonylag drasztikus csökkenés állt be: a 2013-as 133 200-ról 117 800-ra apadt az érettségizők száma.

Oktatási Hivatal

2020-ban, a Covid berobbanásakor - miután bejelentették a szabályváltozásokat - 113 400 vizsgára jelentkező közül pedig végül mindössze 84 300-an érettségiztek. Ez az adat 2021-ben nagyjából visszaugrott a korábbi évek trendjének megfelelő szintre, de még így is van mit behozni, hiszen 2013-hoz képest 18 500 diák a különbség.

Az idei érettségizők pontos száma várhatóan néhány nap múlva érkezik, ekkor fogjuk megtudni, hogy idén pontosan hányan érettségiznek közép-és emelt szinten, illetve tárgyanként.

A szóbeli emelt szintű érettségik egyébként június 7-14-ig, a középszintű vizsgák június 19-30-ig lesz. Az időpontokat ide kattintva találjátok.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.