50 pontot érnek az esszék a középszintű történelem érettségin, ezért nem árt, ha a lehető legfelkészültebben álltok majd neki májusban. Hoztunk néhány trükköt, amivel tökéletesíthetitek a kifejtendő feladatot.
Töriből két esszét kell írnotok, egy rövidet és egy hosszút. A rövid esszé az egyetemes történelemre vonatkozik, a hosszú pedig a magyarra. Mindkét fajtából két-két opciót találtok majd a feladatlapon, ezek közül kell egyet-egyet kiválasztanotok. A terjedelmen kívül a legnagyobb különbség a két feladat között az, hogy a rövidnél egy forrást kell használnotok, míg a hosszabbnál hármat is fel kell dolgozni.
Helyezzétek el térben és időben
Legjobb, ha így kezditek a fogalmazást és akkor biztos nem hagyjátok ki, ugyanis ez a két tényadat – amit akár a történelmi atlaszban is megtalálhattok – két pontot ér.
Kövessétek a feladat utasításait
Ez elég nyilvánvalónak tűnik, mégis az érettségi hevében előfordulhat, hogy nem olvassátok el elég figyelmesen a leírást és elkezdtek másik témát kifejteni. Érdemes lehet aláhúzni, hogy pontosan mire kérdeznek rá. Például ha egy uralkodó társadalompolitikáját kell bemutatni, akkor ne kezdjetek el a gazdasági intézkedéseiről írni! A sikeres feladatmegértéssel 2 pontot lehet szerezni.
Fogalomhasználat, stilisztika
Minél több, a témához kapcsolódó történelmi fogalmat építsetek be a szövegbe, és a szöveg logikus felépítésére és a helyesírásra is figyeljetek, mert ezek 2-2 pontotokba kerülhetnek, ha elrontjátok. Ha van elég időtök, akkor ajánlott a leírás előtt készíteni egy vázlatot vagy fejben átgondolni a dolgozat szerzeketét, hogy biztosan ne maradjon ki semmi, és ne fogyjatok ki a sorokból sem.
Források használata
Itt gyakorlatilag azt kell leszűrni, és kifejteni, hogy miről szól a forrás. Ehhez még túlzott háttértudásra nincsen szükség, bár néha elég bonyolultan vannak megfogalmazva az akár több évszázaddal ezelőtti szövegek, ezért nem mindig egyszerű rájönni, hogy mire gondolt a szerző. Ha leírjátok a forrás egy lényegi elemét, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesztek, akkor három ponttal gazdagodhattok.
Eseményeket alakító tényezők
Ez a bonyolultabb és kifejtősebb része az esszének: rögzíteni kell egy tényt, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tenni. Itt már a saját tudásotokra lesz szükség: ez a rész összefügg a forrásokkal, ugyanis itt a forrásból kinyert információhoz kell hozzáírnotok egy többletet és kontextusba kell helyezni. Tehát, ha mondjuk a forrás a vámrendeletekről szól, akkor itt egy olyan részletét kell leírnotok ennek a fogalomnak, ami a forrásból nem derült ki – például, hogy kettős vámhatár volt Mária Terézia idején. Ezt szintén három ponttal értékelik a javító tanárok.
A pontozást a rövidesszé értékelési szempontjai alapján írtuk le, de a hosszú esszénél is hasonlóan néz ki a javítási útmutató, annyi különbséggel, hogy ott a több forrás miatt, több pontot is lehet szerezni.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
