Apró hibák az érettségin, amik sok pontba kerülhetnek

Két pont nem tűnik nagy veszteségnek, de amikor több apró hiba felgyülemlik, akkor komoly gondot jelenthetnek. Mutatunk nektek néhány gyakori hibát, amit egy kis figyelemmel könnyen elkerülhettek.

  • Eduline

Matek érettségi

Tipikus, egy-két pontos hiba, amikor a vizsgázók elfelejtenek kikötést írni, a valószínűséget százalékban adják meg, vagy rossz mértékegységben számolnak és adják meg a választ.

Az is gyakori, hogy elmarad a kerekítés, vagy nem annyi tizedesjegyre történik meg, mint ahogy a feladat elvárja. A hosszabb feladatoknál az ellenőrzés is pontot ér, szóval ezt se felejtsétek el!

Magyar érettségi

A feladatleírások nem megfelelő értelmezése elvesztett pontokhoz vezethez, ezért alaposan olvassátok el a feladat utasítását, és húzzátok alá benne a legfontosabb részeket. Főleg a műelemzésnél figyeljetek a leírásra, mert meg szokták adni, hogy konkrétan mikre kell kitérnetek a fogalmazásotokban.

Az írásbeli érettségi végén érdemes mégegyszer átolvasni a megírt esszét, és azokat a szavakat, amelyeknek az írásmódjában bizonytalanok vagytok, keressétek ki a helyesírási szótárból (tantermenként négy példány lesz), mert a nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) összesen 10 pontot ér.

 

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.