Minden, amit érdemes tudnotok a kevesebb mint egy hónap múlva kezdődő középszintű történelem írásbeliről

Pontosan négy hét múlva kezdődnek az idei történelem írásbeli vizsgák. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, hogy biztosan felkészültek legyetek a nagy napra.

  • Székács Linda

Miből áll a vizsga?

A középszintű történelem érettségi összesen két részből áll. A feladatlap első részében összesen 12 feladatot kell megoldanotok, amik között lehet komplex forráselemzés, információkeresés képek vagy szövegek segítségével, fogalmak gyűjtése a megadott forrásokból, vagy akár térkép, évszámok és ok-okozati összefüggések felismerése.Ha ezzel megvagytok, négy megadott témakörből kell kidolgoznotok kettőt egy részletes szövegalkotási feladatban, egy egyetemes történelemre épülő rövid, és egy magyar történelemre épülő hosszú esszét.

Mennyi időtök lesz?

A teljes írásbeli feladatsor megoldására összesen 180 peret kaptok. Mivel azonban a rövid feladatokat tartalmazó vizsgarészt nem veszik el, így nektek kell beosztanotok, hány percig foglalkoztok az esszékkel, és mennyi időt töltötök a feladatok megoldásával.

Hány pontot lehet szerezni?

A középszintű történelem írásbeli vizsgáján összesen 100 pontot szerezhettek. 50 pontot érnek az esszék, és maximum ugyanennyi pont járhat az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldásáért is.

Használhattok segédeszközöket?

Az írásbeli érettségi során használhattok középiskolai atlaszt, ezeket viszont középszinten magatoknak kell biztosítani, így ne felejtsétek el a vizsga napján az íróeszközök és az uzsonna mellé azt is bedobni a táskátokba. Az iskolának továbbá tantermenként három darab helyesírási szótárt kell biztosítania, így ha biztosra akartok menni és az összes feladat befejezését követően még mindig van egy kis időtök, egy-két bizonytalan szó vagy kifejezés esetében akár a helyesírásotokat is ellenőrizhetitek.

Mi a helyzet a szóbelivel?

A történelem írásbeli vizsgák idén május 10-én lesznek, a szóbelik viszont csak június 19-30. között zajlanak majd, ezért az írásbelit követően körülbelül öt hetetek lesz arra, hogy felkészüljetek a szóbelikre. Összesen 20-22 tételből kell felkészülnötök, amit korábban a középszintű vizsgázók számára az intézmények már közzétettek. Ezekből a vizsgán mindössze egyet kell húznotok, amit az előttetek vizsgázó diáktársatok felelete alatt kidolgozhattok, majd a vázlatot akár magatokkal is vihetitek és használhatjátok a körülbelül 15 perces rövid számonkérés alatt. Ezzel a felelettel összesen 50 pontot szerezhettek, ami a komplex vizsgátok egyharmada, tehát mindenképp érdemes lelkiismeretesen felkészülnötök a szóbeli feleletekre is.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.