A magyar nyelv és irodalom után matekból, a vizsgázók nagy mumusából is összegyűjtöttük nektek a legfontosabb tudnivalókat a közelgő érettségiről.
Miből áll a vizsga?
A középszintű matematika érettségi összesen két részből áll. Az első részben 10-12 darab olyan feladatot kell megoldanotok, amelyek az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét hivatottak ellenőrizni. Az Oktatási Hivatal leírása alapján ebben a feladatlapban előfordulhat néhány igaz-hamis állítást tartalmazó vagy egyszerű feleletválasztós feladat is, de a feladatok többsége nyílt végű. Ha ezzel készen vagytok, ezt a feladatlapot elveszik tőletek és megkapjátok az A) és B) részekből álló második feladatlapot. Az A) részben három darab feladatot kell megoldanotok, míg a B) részben a felsorolt három feladat közül nektek csak kettőt kell kiválasztanotok és a tudásotoknak megfelelően megoldanotok. Ezek általában több kérdésből állnak és több témakört is felölelnek. A témakörök lehetnek halmazok, logika, kombinatorika, gráfok, számelmélet, algebra, függvények, analízis, geometria, koordinátageometria, trigonometria, valószínűség-számítás, statisztika és gondolkodási módszerek.
Mennyi időtök lesz?
A teljes feladatsor megoldására középszinten 180 percet kaptok. 45 percet az I. feladatrészre, 135 percet pedig a II. feladatlapra.
Hány pontot lehet szerezni?
Az írásbeli vizsgán maximum 100 pontot szerezhettek, 30 pontot az I. feladatlap, 70 pontot pedig a II. feladatlap megoldásával. Az első feladatlap jellemzően 2-3 pontos részekből áll, míg a II. feladatlap A) részében 9-14 pontos, a B) részében pedig 17 pontos feladatokat kell megoldanotok. Ahhoz, hogy meglegyen a kettes, legalább 25 százalékot, vagyis 25 pontot kell elérnetek. Ha ez nem sikerül, de eléritek a legalább 12 százalékot, szóbelin javíthattok az eredményeiteken.
Használhattok segédeszközöket?
A matematika érettségi során számos segédeszközt használhattok. Vihettek magatokkal akár többféle függvénytáblázatot, de a szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet, körzőt, vonalzót és szögmérőt is. Ezeket viszont nem az iskola adja, hanem magatoknak kell biztosítanotok, úgyhogy érdemes felkészülten és felszerelkezve érkeznetek a vizsgára.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
