A magyar nyelv és irodalom után matekból, a vizsgázók nagy mumusából is összegyűjtöttük nektek a legfontosabb tudnivalókat a közelgő érettségiről.
Miből áll a vizsga?
A középszintű matematika érettségi összesen két részből áll. Az első részben 10-12 darab olyan feladatot kell megoldanotok, amelyek az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét hivatottak ellenőrizni. Az Oktatási Hivatal leírása alapján ebben a feladatlapban előfordulhat néhány igaz-hamis állítást tartalmazó vagy egyszerű feleletválasztós feladat is, de a feladatok többsége nyílt végű. Ha ezzel készen vagytok, ezt a feladatlapot elveszik tőletek és megkapjátok az A) és B) részekből álló második feladatlapot. Az A) részben három darab feladatot kell megoldanotok, míg a B) részben a felsorolt három feladat közül nektek csak kettőt kell kiválasztanotok és a tudásotoknak megfelelően megoldanotok. Ezek általában több kérdésből állnak és több témakört is felölelnek. A témakörök lehetnek halmazok, logika, kombinatorika, gráfok, számelmélet, algebra, függvények, analízis, geometria, koordinátageometria, trigonometria, valószínűség-számítás, statisztika és gondolkodási módszerek.
Mennyi időtök lesz?
A teljes feladatsor megoldására középszinten 180 percet kaptok. 45 percet az I. feladatrészre, 135 percet pedig a II. feladatlapra.
Hány pontot lehet szerezni?
Az írásbeli vizsgán maximum 100 pontot szerezhettek, 30 pontot az I. feladatlap, 70 pontot pedig a II. feladatlap megoldásával. Az első feladatlap jellemzően 2-3 pontos részekből áll, míg a II. feladatlap A) részében 9-14 pontos, a B) részében pedig 17 pontos feladatokat kell megoldanotok. Ahhoz, hogy meglegyen a kettes, legalább 25 százalékot, vagyis 25 pontot kell elérnetek. Ha ez nem sikerül, de eléritek a legalább 12 százalékot, szóbelin javíthattok az eredményeiteken.
Használhattok segédeszközöket?
A matematika érettségi során számos segédeszközt használhattok. Vihettek magatokkal akár többféle függvénytáblázatot, de a szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet, körzőt, vonalzót és szögmérőt is. Ezeket viszont nem az iskola adja, hanem magatoknak kell biztosítanotok, úgyhogy érdemes felkészülten és felszerelkezve érkeznetek a vizsgára.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
A történelem OKTV-ra összesen 3050 tanuló jelentkezett az idei tanévben. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a döntő helyezettjeit és iskoláikat, összegyűjtöttük, mely középiskolák diákjai értek el helyezést a versenyen.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
