A magyar nyelv és irodalom után matekból, a vizsgázók nagy mumusából is összegyűjtöttük nektek a legfontosabb tudnivalókat a közelgő érettségiről.
Miből áll a vizsga?
A középszintű matematika érettségi összesen két részből áll. Az első részben 10-12 darab olyan feladatot kell megoldanotok, amelyek az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét hivatottak ellenőrizni. Az Oktatási Hivatal leírása alapján ebben a feladatlapban előfordulhat néhány igaz-hamis állítást tartalmazó vagy egyszerű feleletválasztós feladat is, de a feladatok többsége nyílt végű. Ha ezzel készen vagytok, ezt a feladatlapot elveszik tőletek és megkapjátok az A) és B) részekből álló második feladatlapot. Az A) részben három darab feladatot kell megoldanotok, míg a B) részben a felsorolt három feladat közül nektek csak kettőt kell kiválasztanotok és a tudásotoknak megfelelően megoldanotok. Ezek általában több kérdésből állnak és több témakört is felölelnek. A témakörök lehetnek halmazok, logika, kombinatorika, gráfok, számelmélet, algebra, függvények, analízis, geometria, koordinátageometria, trigonometria, valószínűség-számítás, statisztika és gondolkodási módszerek.
Mennyi időtök lesz?
A teljes feladatsor megoldására középszinten 180 percet kaptok. 45 percet az I. feladatrészre, 135 percet pedig a II. feladatlapra.
Hány pontot lehet szerezni?
Az írásbeli vizsgán maximum 100 pontot szerezhettek, 30 pontot az I. feladatlap, 70 pontot pedig a II. feladatlap megoldásával. Az első feladatlap jellemzően 2-3 pontos részekből áll, míg a II. feladatlap A) részében 9-14 pontos, a B) részében pedig 17 pontos feladatokat kell megoldanotok. Ahhoz, hogy meglegyen a kettes, legalább 25 százalékot, vagyis 25 pontot kell elérnetek. Ha ez nem sikerül, de eléritek a legalább 12 százalékot, szóbelin javíthattok az eredményeiteken.
Használhattok segédeszközöket?
A matematika érettségi során számos segédeszközt használhattok. Vihettek magatokkal akár többféle függvénytáblázatot, de a szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet, körzőt, vonalzót és szögmérőt is. Ezeket viszont nem az iskola adja, hanem magatoknak kell biztosítanotok, úgyhogy érdemes felkészülten és felszerelkezve érkeznetek a vizsgára.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
