Minden, amit tudnotok kell a közelgő középszintű matematika érettségiről

A magyar nyelv és irodalom után matekból, a vizsgázók nagy mumusából is összegyűjtöttük nektek a legfontosabb tudnivalókat a közelgő érettségiről.

  • Székács Linda

Miből áll a vizsga?

A középszintű matematika érettségi összesen két részből áll. Az első részben 10-12 darab olyan feladatot kell megoldanotok, amelyek az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét hivatottak ellenőrizni. Az Oktatási Hivatal leírása alapján ebben a feladatlapban előfordulhat néhány igaz-hamis állítást tartalmazó vagy egyszerű feleletválasztós feladat is, de a feladatok többsége nyílt végű. Ha ezzel készen vagytok, ezt a feladatlapot elveszik tőletek és megkapjátok az A) és B) részekből álló második feladatlapot. Az A) részben három darab feladatot kell megoldanotok, míg a B) részben a felsorolt három feladat közül nektek csak kettőt kell kiválasztanotok és a tudásotoknak megfelelően megoldanotok. Ezek általában több kérdésből állnak és több témakört is felölelnek. A témakörök lehetnek halmazok, logika, kombinatorika, gráfok, számelmélet, algebra, függvények, analízis, geometria, koordinátageometria, trigonometria, valószínűség-számítás, statisztika és gondolkodási módszerek.

Mennyi időtök lesz?

A teljes feladatsor megoldására középszinten 180 percet kaptok. 45 percet az I. feladatrészre, 135 percet pedig a II. feladatlapra.

Hány pontot lehet szerezni?

Az írásbeli vizsgán maximum 100 pontot szerezhettek, 30 pontot az I. feladatlap, 70 pontot pedig a II. feladatlap megoldásával. Az első feladatlap jellemzően 2-3 pontos részekből áll, míg a II. feladatlap A) részében 9-14 pontos, a B) részében pedig 17 pontos feladatokat kell megoldanotok. Ahhoz, hogy meglegyen a kettes, legalább 25 százalékot, vagyis 25 pontot kell elérnetek. Ha ez nem sikerül, de eléritek a legalább 12 százalékot, szóbelin javíthattok az eredményeiteken.

Használhattok segédeszközöket?

A matematika érettségi során számos segédeszközt használhattok. Vihettek magatokkal akár többféle függvénytáblázatot, de a szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet, körzőt, vonalzót és szögmérőt is. Ezeket viszont nem az iskola adja, hanem magatoknak kell biztosítanotok, úgyhogy érdemes felkészülten és felszerelkezve érkeznetek a vizsgára.

 

Hozzászólások

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.