Minden, amit a szóbeli érettségiről tudni kell: ki és mikor húzhat póttételt?

Már elkezdtétek a készülést az érettségire, és a szóbeli is előkerült? A következő cikksorozatunkban válaszolunk pár fontos kérdésre az érettségi második körével kapcsolatban. Első rész: mikor lehet póttételt húzni.

  • Eduline

A legtöbben - akár közép-, akár emelt szinten vizsgáznak - már elkezdték a felkészülést a vizsgára és ezzel együtt a szóbelire is. Az érettségi csoportokban egyre több kérdés merül fel a vizsgaszabályokkal kapcsolatban, most ezekre válaszolunk nektek.

Milyen esetben kell a szóbeli vizsgán póttételt húznia a vizsgázónak?

Akkor, ha a szóbeli vizsgán a húzott tétel anyagából egyáltalán nem vagytok képben, azaz feleletetek értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12%-át, az elnök egy alkalommal póttételt húzathat veletek.

Fontos, hogy ilyenkor a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani - magyarázza az Oktatási Hivatal. Ha úgy döntenétek, hogy nem húztok a póttételt, ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

Ha a szóbeli vizsgán 12 százalék feletti eredményt értek el, az még nem jelenti, hogy az adott vizsgatárgyból nem buktok meg, ugyanis az írásbeli és a szóbeli vizsgán elért összpontszáma alapján kell elérni az elégségeshez szükséges 25 százalékos eredményt - emeli ki a tájékoztató.

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.