Indul az érettségi felkészülés: mutatjuk a 2023-as emelt szintű történelem szóbeli tételcímeket

Nem tudjátok, hol kezdjetek neki a tanulásnak az idei emelt szintű történelem érettségi szóbelijére? Mutatjuk, hol találjátok meg a tételeket.

  • Eduline

Ha emelt szinten érettségiztek történelemből, a középszintű érettségizőkkel ellentétben nektek nem az iskolátok és a szaktanárotok fogja meghatározni a szóbeli vizsakövetelményt, hanem az Oktatási Hivatal állítja össze azt a harminc témakörből álló szóbeli tételsort, amiből készülnötök kell a júniusi megmérettettsre.

Az idei tételek alapján többek között tisztában kell lennetek a földrajzi felfedezésekkel és azok gazdasági hatásaival, az ENSZ és az Európai Unió létrejöttével és feladataival, de ismernetek kell a monoteista vallásokat, a két világháború közötti diktatúrákat és magyarországi rendi törekvéseket is.

A teljes tételsort itt tudjátok megnézni:

 

Az idei emelt szintű szóbelikre egyébként június 7 és 14 között fog sor kerülni, míg a középszintűek néhány nappal később, június 19-én kezdődnek és egészen június 30-ig tartanak majd.

A teljes 2023-as érettségi időszak menetrendjét ide kattintva tudjátok megnézni.

 

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.