Mennyit ér egy informatikus vagy közgazdász diploma? Ilyen kezdőfizetésekre számíthattok a legnépszerűbb egyetemeken

Bár az egyetemi felvételi jelentkezés már véget ért, a sorrenden még egyszer módosíthattok majd. Összegyűjtöttük, hogy melyik egyetemen milyen bruttó átlagjövedelemre számíthattok a különböző képzési területeken.

  • Eduline

Ha sorrendmódosításon gondolkoztok, hoztunk egy kis segítséget a döntéshez: a jövőbeli fizetést nemcsak a választott szak, hanem az intézmény is befolyásolhatja.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb jelentéséből kiderül, hogy az alapszakon diplomát szerzők közül az informatikai képzési területen számíthattok a legmagasabb kezdőfizetésekre, nagyjából félmillió forintra. Ezt az államtudományi és műszaki képzések követik, de fontos kiemelni, hogy a felmérés 2020-ban készült, így az infláció miatt valószínűleg változtak azóta a bérek, sőt azt is fontos kiemelni, havi bruttó átlagfizetésekről van szó.

Mutatjuk a listát a legnépszerűbb egyetemekről:

  • gazdaságtudományok képzési terület:

    • Corvinus: 462.440 Ft,
    • BME: 404.602 Ft,
    • ELTE: 385.324 Ft
  • informatika képzési terület:

    • BME: 606.000 Ft,
    • SZE: 549.773 Ft,
    • OE: 540.468 Ft
  • jogi képzési terület (osztatlan):

    • KRE: 378.3120 Ft,
    • ELTE: 333.828 Ft,
    • PTE: 308.836 Ft
  • bölcsésztudományi képzési terület:

    • ELTE: 303.508 Ft,
    • KRE: 297.938 Ft,
    • DE: 294.315 Ft
  • műszaki képzési terület:

    • BME: 473.449 Ft,
    • SZE: 459.688 Ft,
    • OE: 440.650 Ft
  • művészet képzési terület:

    • SZFE: 448.772 Ft,
    • METU: 313.315 Ft,
    • MOME: 289.642 Ft
  • orvos- és egészségtudomány képzési terület (osztatlan):

    • SZTE: 440.626 Ft,
    • SE: 438.689 Ft,
    • DE: 424.325 Ft
  • társadalomtudomány képzési terület:

    • SZE: 328.158 Ft,
    • Corvinus: 313.275 Ft,
    • ELTE: 311.614 Ft
Ahogy már többször megírtuk, idén sem sikerült letaszítani a trónról a felvételik évek óta legnépszerűbb három alapszakját, a gazdálkodási és menedzsmentet, a kereskedelem és marketinget és a pszichológiát.
    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

    Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.