Idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre jelentkezett a legtöbb felvételiző, a legnépszerűbb képzési terület a gazdaságtudományi.
Az egyetemekre és főiskolákra idén összesen 126 449-en jelentkeztek, minden ötödik jelentkező műszaki, természettudományi, matematikai vagy informatikai területre szeretne bejutni – derült ki azon a háttérbeszélgetésen, amelyről az MTI tudósított.
Idén 88074-en jelentkeztek alapszakra, tavaly 63 622-en. Mesterképzésre 21 396-an szeretnének bekerülni, tavaly ez a szám 18193 volt. Az osztatlan képzésre jelentkezők száma a tavalyi 11090-ről 12232-re nőtt. Felsőoktatási szakképzésre 4747-en próbálnak bekerülni (tavaly 6285 jelentkező volt).
Az első diplomaszerzésre jelentkezők száma 100 ezerre nőtt, tavaly 74 ezer volt, mindez 34 százalékos emelkedést jelent - közölte az államtitkár.
A legtöbben (17 829) az Eötvös Loránd Tudományegyetemre (ELTE) jelentkeztek, a szám 16 százalékos növekedést mutat. Az ELTE után a Debreceni Egyetem (11 351 jelentkező), majd a Szegedi Tudományegyetem (9 015) következik. Nőtt a vidéki egyetemek népszerűsége: a jelentkezők 57 százaléka Budapestre, 43 százaléka vidéki intézménybe szeretne bejutni, ez az arány tavaly 60-40 százalék volt.
Idén 6 ezren jelentkeztek tanárnak, tanítónak - a tavalyi 4400-hoz képest. A legnépszerűbb képzési terület idén a gazdaságtudományi, 21 százalékkal.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
