2030-ra minden második hallgató mérnöki, informatikai vagy természettudományi szakon tanuljon - ez a kormány célja

A kormány célja, hogy a felsőoktatásban a matematikai, a természettudományi, a mérnöki és az informatikai területek részaránya 2030-ig elérje az ötven százalékot.

  • Eduline/MTI

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára a Mesterséges Intelligencia (MI) és Autonóm Rendszerek Expó keddi nyitónapján arról beszélt, azt szeretnék elérni, hogy 2030-ra minden második hallgató MTMI-képzést válasszon.

Ettől messze vagyunk. A Felvi statisztikái szerint a tavalyi általános felsőoktatási felvételin összesen 73 859-en jutottak be a felsőoktatásba, közülük azonban mindössze 17 076-an kerültek be valamelyik informatikai, műszaki vagy természettudományi szakra.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.