Felvételi 2023: hány pontot kaphatnak a hátrányos helyzetű jelentkezők?

És milyen igazolást kell benyújtaniuk, ha a 2023-as felvételin jelentkeznek egyetemre vagy főiskolára?

  • Eduline

A felvételi tájékoztató alapján a hátrányos helyzetű felvételizők 40 pluszpontot kapnak, ha alap-, osztatlan szakra vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeznek (kivételt képeznek azok a képzések, ahol a gyakorlati vizsga eredménye alapján számolják a felvételi pontokat).

„A felsőoktatási felvételi eljárás során az a jelentkező jogosult hátrányos helyzet jogcímen többletpontra, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 67/A. §-a alapján, a törvényben meghatározottak szerint hátrányos helyzetűnek minősül és a felvételi jelentkezés határidejének napjáig huszonötödik életévét még nem töltötte be” – olvasható a Felvin.

Hozzáteszik: a települési önkormányzat jegyzőjénél lehet kérelmezni a hátrányos helyzet megállapítását, ha a felvételiző rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, és alacsony a szülők iskolai végzettsége, vagy alacsony a szülők foglalkoztatottsága, vagy elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmények között él.

Szintén a jegyző (gyámhatóság) állapítja meg a halmozottan hátrányos helyzetet, ha a jelentkező nevelésbe vett vagy azt követően utógondozói ellátásban részesül és nappali tagozatos tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, és a fenti három körülmény közül legalább kettő fennáll. Itt találjátok a részleteket.

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Magyar Péter az MCC vezetőinek üzent: ne költsék el az alapítvány vagyonát a következő pár hónapban

Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.