Felvételi 2023: hány pontot kaphatnak a hátrányos helyzetű jelentkezők?

És milyen igazolást kell benyújtaniuk, ha a 2023-as felvételin jelentkeznek egyetemre vagy főiskolára?

  • Eduline

A felvételi tájékoztató alapján a hátrányos helyzetű felvételizők 40 pluszpontot kapnak, ha alap-, osztatlan szakra vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeznek (kivételt képeznek azok a képzések, ahol a gyakorlati vizsga eredménye alapján számolják a felvételi pontokat).

„A felsőoktatási felvételi eljárás során az a jelentkező jogosult hátrányos helyzet jogcímen többletpontra, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 67/A. §-a alapján, a törvényben meghatározottak szerint hátrányos helyzetűnek minősül és a felvételi jelentkezés határidejének napjáig huszonötödik életévét még nem töltötte be” – olvasható a Felvin.

Hozzáteszik: a települési önkormányzat jegyzőjénél lehet kérelmezni a hátrányos helyzet megállapítását, ha a felvételiző rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, és alacsony a szülők iskolai végzettsége, vagy alacsony a szülők foglalkoztatottsága, vagy elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmények között él.

Szintén a jegyző (gyámhatóság) állapítja meg a halmozottan hátrányos helyzetet, ha a jelentkező nevelésbe vett vagy azt követően utógondozói ellátásban részesül és nappali tagozatos tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, és a fenti három körülmény közül legalább kettő fennáll. Itt találjátok a részleteket.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.