A minisztérium szerint nem puhul a felvételi rendszer, de van, ahová nem kell nyelvvizsga

A kulturális és innovációs miniszter a Hír TV-nek adott interjút, előkerült a nyelvvizsga-amnesztia kérdése is.

  • Eduline

"Nem puhul a felvételi rendszer,  az a kormányzat célja, hogy minden fontos dolognak gazdája legyen ebben az országban" - mondta a műsorban a miniszter, amikor a 2024-es egyetemi felvételi átalakításairól kérdezték. "A felsőoktatásban ennek a gazdája szenátus, illetve az átalakult, modellváltott egyetemeknél pedig a kuratóriumok. A felvételi rendszerben annyi változás történt, hogy szemben azzal, hogy korábban a felvételi 500 pontját teljes egészében az állam által meghatározott feltételek szabták meg, most ebből 100 pontot az egyetemek határozhatnak majd meg.

Én szívem szerint nagyobb részt odaadtam volta"

- tette hozzá, de szerinte kezdetnek ez is jó. A miniszter a nyelvvizsga-követelményekről azt mondta, "akinek nem lesz nyelvvizsgája, nem lesz olyan versenyképes a piacon, de ezt nem egy minisztérium fogja meghatározni". "Akinek megvan a józan esze, egy szülőnek, az tudja, hogy a nyelvtudással többet fog tudni keresni a gyereke, több alternatívája lesz, hogy hol dolgozhat" - magyarázta, azonban azt a kormány is belátta, hogy az elmúlt években rengeteg diplomát nem tudtak kiadni, mert ezek a nyelvvizsgák elmaradtak.

Csák János szerint viszont vannak olyan szakmák, ahol nem szükséges közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga, azonban "ezt ő miniszterként nem tudja és nem is szeretné eldönteni" - hangsúlyozta.

A 2024-es felvételi változásairól egyébként bővebben itt írtunk.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.