A kulturális és innovációs miniszter a Hír TV-nek adott interjút, előkerült a nyelvvizsga-amnesztia kérdése is.
"Nem puhul a felvételi rendszer, az a kormányzat célja, hogy minden fontos dolognak gazdája legyen ebben az országban" - mondta a műsorban a miniszter, amikor a 2024-es egyetemi felvételi átalakításairól kérdezték. "A felsőoktatásban ennek a gazdája szenátus, illetve az átalakult, modellváltott egyetemeknél pedig a kuratóriumok. A felvételi rendszerben annyi változás történt, hogy szemben azzal, hogy korábban a felvételi 500 pontját teljes egészében az állam által meghatározott feltételek szabták meg, most ebből 100 pontot az egyetemek határozhatnak majd meg.
Én szívem szerint nagyobb részt odaadtam volta"
- tette hozzá, de szerinte kezdetnek ez is jó. A miniszter a nyelvvizsga-követelményekről azt mondta, "akinek nem lesz nyelvvizsgája, nem lesz olyan versenyképes a piacon, de ezt nem egy minisztérium fogja meghatározni". "Akinek megvan a józan esze, egy szülőnek, az tudja, hogy a nyelvtudással többet fog tudni keresni a gyereke, több alternatívája lesz, hogy hol dolgozhat" - magyarázta, azonban azt a kormány is belátta, hogy az elmúlt években rengeteg diplomát nem tudtak kiadni, mert ezek a nyelvvizsgák elmaradtak.
Csák János szerint viszont vannak olyan szakmák, ahol nem szükséges közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga, azonban "ezt ő miniszterként nem tudja és nem is szeretné eldönteni" - hangsúlyozta.
A 2024-es felvételi változásairól egyébként bővebben itt írtunk.
A hetedikes lányok több mint 80 százaléka kapta meg tavaly a HPV elleni védőoltást, a fiúknál azonban még mindig kevesebben élnek a lehetőséggel. Pedig a korszerű oltási stratégia szerint a vakcina nemtől függetlenül ajánlott.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy az óvodák és az iskolák zökkenőmentes, mindennapi működését nem csak a NOKS-dolgozók, hanem például konyhások, karbantartók, technikai munkatársak is segítik, ezért az ő bérüket is rendezni kellene.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
