Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A kulturális és innovációs miniszter a Hír TV-nek adott interjút, előkerült a nyelvvizsga-amnesztia kérdése is.
"Nem puhul a felvételi rendszer, az a kormányzat célja, hogy minden fontos dolognak gazdája legyen ebben az országban" - mondta a műsorban a miniszter, amikor a 2024-es egyetemi felvételi átalakításairól kérdezték. "A felsőoktatásban ennek a gazdája szenátus, illetve az átalakult, modellváltott egyetemeknél pedig a kuratóriumok. A felvételi rendszerben annyi változás történt, hogy szemben azzal, hogy korábban a felvételi 500 pontját teljes egészében az állam által meghatározott feltételek szabták meg, most ebből 100 pontot az egyetemek határozhatnak majd meg.
Én szívem szerint nagyobb részt odaadtam volta"
- tette hozzá, de szerinte kezdetnek ez is jó. A miniszter a nyelvvizsga-követelményekről azt mondta, "akinek nem lesz nyelvvizsgája, nem lesz olyan versenyképes a piacon, de ezt nem egy minisztérium fogja meghatározni". "Akinek megvan a józan esze, egy szülőnek, az tudja, hogy a nyelvtudással többet fog tudni keresni a gyereke, több alternatívája lesz, hogy hol dolgozhat" - magyarázta, azonban azt a kormány is belátta, hogy az elmúlt években rengeteg diplomát nem tudtak kiadni, mert ezek a nyelvvizsgák elmaradtak.
Csák János szerint viszont vannak olyan szakmák, ahol nem szükséges közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga, azonban "ezt ő miniszterként nem tudja és nem is szeretné eldönteni" - hangsúlyozta.
A 2024-es felvételi változásairól egyébként bővebben itt írtunk.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.