A kulturális és innovációs miniszter a Hír TV-nek adott interjút, előkerült a nyelvvizsga-amnesztia kérdése is.
"Nem puhul a felvételi rendszer, az a kormányzat célja, hogy minden fontos dolognak gazdája legyen ebben az országban" - mondta a műsorban a miniszter, amikor a 2024-es egyetemi felvételi átalakításairól kérdezték. "A felsőoktatásban ennek a gazdája szenátus, illetve az átalakult, modellváltott egyetemeknél pedig a kuratóriumok. A felvételi rendszerben annyi változás történt, hogy szemben azzal, hogy korábban a felvételi 500 pontját teljes egészében az állam által meghatározott feltételek szabták meg, most ebből 100 pontot az egyetemek határozhatnak majd meg.
Én szívem szerint nagyobb részt odaadtam volta"
- tette hozzá, de szerinte kezdetnek ez is jó. A miniszter a nyelvvizsga-követelményekről azt mondta, "akinek nem lesz nyelvvizsgája, nem lesz olyan versenyképes a piacon, de ezt nem egy minisztérium fogja meghatározni". "Akinek megvan a józan esze, egy szülőnek, az tudja, hogy a nyelvtudással többet fog tudni keresni a gyereke, több alternatívája lesz, hogy hol dolgozhat" - magyarázta, azonban azt a kormány is belátta, hogy az elmúlt években rengeteg diplomát nem tudtak kiadni, mert ezek a nyelvvizsgák elmaradtak.
Csák János szerint viszont vannak olyan szakmák, ahol nem szükséges közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga, azonban "ezt ő miniszterként nem tudja és nem is szeretné eldönteni" - hangsúlyozta.
A 2024-es felvételi változásairól egyébként bővebben itt írtunk.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
