A kulturális és innovációs miniszter a Hír TV-nek adott interjút, előkerült a nyelvvizsga-amnesztia kérdése is.
"Nem puhul a felvételi rendszer, az a kormányzat célja, hogy minden fontos dolognak gazdája legyen ebben az országban" - mondta a műsorban a miniszter, amikor a 2024-es egyetemi felvételi átalakításairól kérdezték. "A felsőoktatásban ennek a gazdája szenátus, illetve az átalakult, modellváltott egyetemeknél pedig a kuratóriumok. A felvételi rendszerben annyi változás történt, hogy szemben azzal, hogy korábban a felvételi 500 pontját teljes egészében az állam által meghatározott feltételek szabták meg, most ebből 100 pontot az egyetemek határozhatnak majd meg.
Én szívem szerint nagyobb részt odaadtam volta"
- tette hozzá, de szerinte kezdetnek ez is jó. A miniszter a nyelvvizsga-követelményekről azt mondta, "akinek nem lesz nyelvvizsgája, nem lesz olyan versenyképes a piacon, de ezt nem egy minisztérium fogja meghatározni". "Akinek megvan a józan esze, egy szülőnek, az tudja, hogy a nyelvtudással többet fog tudni keresni a gyereke, több alternatívája lesz, hogy hol dolgozhat" - magyarázta, azonban azt a kormány is belátta, hogy az elmúlt években rengeteg diplomát nem tudtak kiadni, mert ezek a nyelvvizsgák elmaradtak.
Csák János szerint viszont vannak olyan szakmák, ahol nem szükséges közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga, azonban "ezt ő miniszterként nem tudja és nem is szeretné eldönteni" - hangsúlyozta.
A 2024-es felvételi változásairól egyébként bővebben itt írtunk.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
