Egy hónap múlva indul a 2023-as egyetemi felvételi, de még mindig nem lehet tudni, mi lesz a legnépszerűbb szakokon évek óta megállapított előzetes ponthatárokkal. Pedig felvételizőknek nem mindegy, hogy 290, 340 vagy 400 pontot kell összegyűjteniük.
A 2023. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban meghirdetni szándékozott képzések szerkesztése és a megadott információknak az Oktatási Hivatal és társszervezetei, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium általi ellenőrzése jelenleg még zajlik
- írta az Oktatási Hivatal az Eduline-nak arra a kérdésre, lesznek-e a 2023-as egyetemi felvételin előzetes ponthatárok.
Az előző években negyvenegy népszerű alap- és osztatlan szakon úgynevezett előzetes ponthatárokat húztak, amelyek az állami ösztöndíjas képzési formát érintették.
A kereskedelem és marketing, a kommunikáció- és médiatudomány, az általános orvosi, a gazdálkodási és menedzsment, az alkalmazott közgazdaságtan, a pszichológia, a jog, a nemzetközi tanulmányok
- pár példa azok közül a szakok közül, ahol a központilag, előre meghúzott ponthatárt kellett elérniük azoknak a jelentkezőknek, akik államilag támogatott formában szerettek volna továbbtanulni (a szakok teljes listáját itt nézhetitek meg).
Ezek az előzetes ponthatárok intézménytől függetlenül egységesek voltak - bár előfordult, hogy a ponthatárhúzás napján a jelentkezők száma és teljesítménye miatt egy-egy népszerű egyetemen emelkedett, de arra is volt már példa, hogy a végleges ponthatár alacsonyabb lett az előzetesnél.
Az Oktatási Hivatalt azért kérdeztük a központi, előzetes ponthatárok sorsáról, mert 2023-ban átalakul az egyetemi-főiskolai felvételi. Ennek egy része, hogy megszűnnek a központi miniumponthatárok (eddig alap- vagy osztatlan képzésre 280 pont, mesterképzésre 50 pont, felsőoktatási szakképzésre 240 pont alatt nem lehetett bekerülni, fizetős formára sem).
A 2023-as felvételiről szóló cikkeinket itt nézhetitek meg.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
