Egy hónap múlva indul a 2023-as egyetemi felvételi, de még mindig nem lehet tudni, mi lesz a legnépszerűbb szakokon évek óta megállapított előzetes ponthatárokkal. Pedig felvételizőknek nem mindegy, hogy 290, 340 vagy 400 pontot kell összegyűjteniük.
A 2023. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban meghirdetni szándékozott képzések szerkesztése és a megadott információknak az Oktatási Hivatal és társszervezetei, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium általi ellenőrzése jelenleg még zajlik
- írta az Oktatási Hivatal az Eduline-nak arra a kérdésre, lesznek-e a 2023-as egyetemi felvételin előzetes ponthatárok.
Az előző években negyvenegy népszerű alap- és osztatlan szakon úgynevezett előzetes ponthatárokat húztak, amelyek az állami ösztöndíjas képzési formát érintették.
A kereskedelem és marketing, a kommunikáció- és médiatudomány, az általános orvosi, a gazdálkodási és menedzsment, az alkalmazott közgazdaságtan, a pszichológia, a jog, a nemzetközi tanulmányok
- pár példa azok közül a szakok közül, ahol a központilag, előre meghúzott ponthatárt kellett elérniük azoknak a jelentkezőknek, akik államilag támogatott formában szerettek volna továbbtanulni (a szakok teljes listáját itt nézhetitek meg).
Ezek az előzetes ponthatárok intézménytől függetlenül egységesek voltak - bár előfordult, hogy a ponthatárhúzás napján a jelentkezők száma és teljesítménye miatt egy-egy népszerű egyetemen emelkedett, de arra is volt már példa, hogy a végleges ponthatár alacsonyabb lett az előzetesnél.
Az Oktatási Hivatalt azért kérdeztük a központi, előzetes ponthatárok sorsáról, mert 2023-ban átalakul az egyetemi-főiskolai felvételi. Ennek egy része, hogy megszűnnek a központi miniumponthatárok (eddig alap- vagy osztatlan képzésre 280 pont, mesterképzésre 50 pont, felsőoktatási szakképzésre 240 pont alatt nem lehetett bekerülni, fizetős formára sem).
A 2023-as felvételiről szóló cikkeinket itt nézhetitek meg.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
