Egy hónap múlva indul a 2023-as egyetemi felvételi, de még mindig nem lehet tudni, mi lesz a legnépszerűbb szakokon évek óta megállapított előzetes ponthatárokkal. Pedig felvételizőknek nem mindegy, hogy 290, 340 vagy 400 pontot kell összegyűjteniük.
A 2023. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban meghirdetni szándékozott képzések szerkesztése és a megadott információknak az Oktatási Hivatal és társszervezetei, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium általi ellenőrzése jelenleg még zajlik
- írta az Oktatási Hivatal az Eduline-nak arra a kérdésre, lesznek-e a 2023-as egyetemi felvételin előzetes ponthatárok.
Az előző években negyvenegy népszerű alap- és osztatlan szakon úgynevezett előzetes ponthatárokat húztak, amelyek az állami ösztöndíjas képzési formát érintették.
A kereskedelem és marketing, a kommunikáció- és médiatudomány, az általános orvosi, a gazdálkodási és menedzsment, az alkalmazott közgazdaságtan, a pszichológia, a jog, a nemzetközi tanulmányok
- pár példa azok közül a szakok közül, ahol a központilag, előre meghúzott ponthatárt kellett elérniük azoknak a jelentkezőknek, akik államilag támogatott formában szerettek volna továbbtanulni (a szakok teljes listáját itt nézhetitek meg).
Ezek az előzetes ponthatárok intézménytől függetlenül egységesek voltak - bár előfordult, hogy a ponthatárhúzás napján a jelentkezők száma és teljesítménye miatt egy-egy népszerű egyetemen emelkedett, de arra is volt már példa, hogy a végleges ponthatár alacsonyabb lett az előzetesnél.
Az Oktatási Hivatalt azért kérdeztük a központi, előzetes ponthatárok sorsáról, mert 2023-ban átalakul az egyetemi-főiskolai felvételi. Ennek egy része, hogy megszűnnek a központi miniumponthatárok (eddig alap- vagy osztatlan képzésre 280 pont, mesterképzésre 50 pont, felsőoktatási szakképzésre 240 pont alatt nem lehetett bekerülni, fizetős formára sem).
A 2023-as felvételiről szóló cikkeinket itt nézhetitek meg.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
