Egy hónap múlva indul a 2023-as egyetemi felvételi, de még mindig nem lehet tudni, mi lesz a legnépszerűbb szakokon évek óta megállapított előzetes ponthatárokkal. Pedig felvételizőknek nem mindegy, hogy 290, 340 vagy 400 pontot kell összegyűjteniük.
A 2023. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban meghirdetni szándékozott képzések szerkesztése és a megadott információknak az Oktatási Hivatal és társszervezetei, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium általi ellenőrzése jelenleg még zajlik
- írta az Oktatási Hivatal az Eduline-nak arra a kérdésre, lesznek-e a 2023-as egyetemi felvételin előzetes ponthatárok.
Az előző években negyvenegy népszerű alap- és osztatlan szakon úgynevezett előzetes ponthatárokat húztak, amelyek az állami ösztöndíjas képzési formát érintették.
A kereskedelem és marketing, a kommunikáció- és médiatudomány, az általános orvosi, a gazdálkodási és menedzsment, az alkalmazott közgazdaságtan, a pszichológia, a jog, a nemzetközi tanulmányok
- pár példa azok közül a szakok közül, ahol a központilag, előre meghúzott ponthatárt kellett elérniük azoknak a jelentkezőknek, akik államilag támogatott formában szerettek volna továbbtanulni (a szakok teljes listáját itt nézhetitek meg).
Ezek az előzetes ponthatárok intézménytől függetlenül egységesek voltak - bár előfordult, hogy a ponthatárhúzás napján a jelentkezők száma és teljesítménye miatt egy-egy népszerű egyetemen emelkedett, de arra is volt már példa, hogy a végleges ponthatár alacsonyabb lett az előzetesnél.
Az Oktatási Hivatalt azért kérdeztük a központi, előzetes ponthatárok sorsáról, mert 2023-ban átalakul az egyetemi-főiskolai felvételi. Ennek egy része, hogy megszűnnek a központi miniumponthatárok (eddig alap- vagy osztatlan képzésre 280 pont, mesterképzésre 50 pont, felsőoktatási szakképzésre 240 pont alatt nem lehetett bekerülni, fizetős formára sem).
A 2023-as felvételiről szóló cikkeinket itt nézhetitek meg.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
