Több tízezer felvételizőt érint, de még nincs döntés a legnépszerűbb szakok központi ponthatáráról

Egy hónap múlva indul a 2023-as egyetemi felvételi, de még mindig nem lehet tudni, mi lesz a legnépszerűbb szakokon évek óta megállapított előzetes ponthatárokkal. Pedig felvételizőknek nem mindegy, hogy 290, 340 vagy 400 pontot kell összegyűjteniük.

  • Csik Veronika

A 2023. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban meghirdetni szándékozott képzések szerkesztése és a megadott információknak az Oktatási Hivatal és társszervezetei, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium általi ellenőrzése jelenleg még zajlik

- írta az Oktatási Hivatal az Eduline-nak arra a kérdésre, lesznek-e a 2023-as egyetemi felvételin előzetes ponthatárok.

Az előző években negyvenegy népszerű alap- és osztatlan szakon úgynevezett előzetes ponthatárokat húztak, amelyek az állami ösztöndíjas képzési formát érintették.

A kereskedelem és marketing, a kommunikáció- és médiatudomány, az általános orvosi, a gazdálkodási és menedzsment, az alkalmazott közgazdaságtan, a pszichológia, a jog, a nemzetközi tanulmányok

- pár példa azok közül a szakok közül, ahol a központilag, előre meghúzott ponthatárt kellett elérniük azoknak a jelentkezőknek, akik államilag támogatott formában szerettek volna továbbtanulni (a szakok teljes listáját itt nézhetitek meg).

Ezek az előzetes ponthatárok intézménytől függetlenül egységesek voltak - bár előfordult, hogy a ponthatárhúzás napján a jelentkezők száma és teljesítménye miatt egy-egy népszerű egyetemen emelkedett, de arra is volt már példa, hogy a végleges ponthatár alacsonyabb lett az előzetesnél.

Az Oktatási Hivatalt azért kérdeztük a központi, előzetes ponthatárok sorsáról, mert 2023-ban átalakul az egyetemi-főiskolai felvételi. Ennek egy része, hogy megszűnnek a központi miniumponthatárok (eddig alap- vagy osztatlan képzésre 280 pont, mesterképzésre 50 pont, felsőoktatási szakképzésre 240 pont alatt nem lehetett bekerülni, fizetős formára sem).

A 2023-as felvételiről szóló cikkeinket itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.