Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A legtöbb felsőoktatási intézmény 2024-től is ad pluszpontokat a hátrányos helyzetű, a fogyatékossággal élő és a gyermeket nevelő jelentkezőknek.
Míg a korábbi években a legtöbb alap-és osztatlan képzésre, valamint a felsőoktatási szakképzésekre jelentkező diákok a megfelelő igazolások ellenében összesen 40 többletpontot kaphattak, 2024-től az intézmények önállóan határozzák meg, hogy hány esélyegyenlőségi pontot adnak.
Sok helyen marad a 40
A Budapesti Gazdasági Egyetem képzésein változatlanul 40 esélyegyenlőségi pontot kaphatnak a felvételizők. Míg a legtöbb intézményben „csak” a hátrányos helyzetű, a fogyatékossággal élő és a gyermeket gondozók számíthatnak pluszpontokra, a BGE-n többletpontot adhatnak a megváltozott munkaképességért és azért is, ha a jelentkező egy tartós beteg hozzátartozóját gondozza. Az intézmény egyébként összesen 100 pontot ad, amennyiben ezek közül több is fennáll, ám többnyire részletes szakértői véleményt, határozatot kell benyújtani.
Hasonló a helyzet a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is, ahol jogcímenként 40, maximum pedig 100 pont jár az esélyegyenlőség jegyében, de 40 pontot adnak a Debreceni Egyetem bölcsészképzésein, a Károli Gáspár Református Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen is.
Van, ahol több, máshol kevesebb
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem is az esélyegyenlőségi pontok növelése mellett döntött. 2024-tól mindkét intézményben 50 pontot adnak a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, valamint a gyermeket nevelő jelentkezőknek.
Némileg csökkentettek azonban a pontszámon a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Miskolci Egyetemen, a Pannon Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is. A PPKE-n és az ELTE-n maximum 60, jogcímenként pedig 30 többletpontot kaphatnak a rászoruló hallgatók, míg a Miskolci Egyetemen jogcímenként 25, a Semmelweis Egyetemen pedig maximum 15 pont járhat.
Van, ahol a szabályok képzésenként eltérnek. A Pécsi Tudományegyetem tájékoztatója szerint 1-40 esélyegyenlőségi pontot adhatnak. A Debreceni Egyetem jogi képzésein 30, az orvosin pedig 20 pontot adnak, míg az intézmény legtöbb bölcsészképzésén ugyanezekért már 40 pont jár.
A felsőoktatási intézmények 2024-től érvényes pontszámítási szabályairól itt szerezhettek több infót.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.