A legtöbb felsőoktatási intézmény 2024-től is ad pluszpontokat a hátrányos helyzetű, a fogyatékossággal élő és a gyermeket nevelő jelentkezőknek.
Míg a korábbi években a legtöbb alap-és osztatlan képzésre, valamint a felsőoktatási szakképzésekre jelentkező diákok a megfelelő igazolások ellenében összesen 40 többletpontot kaphattak, 2024-től az intézmények önállóan határozzák meg, hogy hány esélyegyenlőségi pontot adnak.
Sok helyen marad a 40
A Budapesti Gazdasági Egyetem képzésein változatlanul 40 esélyegyenlőségi pontot kaphatnak a felvételizők. Míg a legtöbb intézményben „csak” a hátrányos helyzetű, a fogyatékossággal élő és a gyermeket gondozók számíthatnak pluszpontokra, a BGE-n többletpontot adhatnak a megváltozott munkaképességért és azért is, ha a jelentkező egy tartós beteg hozzátartozóját gondozza. Az intézmény egyébként összesen 100 pontot ad, amennyiben ezek közül több is fennáll, ám többnyire részletes szakértői véleményt, határozatot kell benyújtani.
Hasonló a helyzet a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is, ahol jogcímenként 40, maximum pedig 100 pont jár az esélyegyenlőség jegyében, de 40 pontot adnak a Debreceni Egyetem bölcsészképzésein, a Károli Gáspár Református Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen is.
Van, ahol több, máshol kevesebb
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem is az esélyegyenlőségi pontok növelése mellett döntött. 2024-tól mindkét intézményben 50 pontot adnak a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, valamint a gyermeket nevelő jelentkezőknek.
Némileg csökkentettek azonban a pontszámon a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Miskolci Egyetemen, a Pannon Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is. A PPKE-n és az ELTE-n maximum 60, jogcímenként pedig 30 többletpontot kaphatnak a rászoruló hallgatók, míg a Miskolci Egyetemen jogcímenként 25, a Semmelweis Egyetemen pedig maximum 15 pont járhat.
Van, ahol a szabályok képzésenként eltérnek. A Pécsi Tudományegyetem tájékoztatója szerint 1-40 esélyegyenlőségi pontot adhatnak. A Debreceni Egyetem jogi képzésein 30, az orvosin pedig 20 pontot adnak, míg az intézmény legtöbb bölcsészképzésén ugyanezekért már 40 pont jár.
A felsőoktatási intézmények 2024-től érvényes pontszámítási szabályairól itt szerezhettek több infót.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
