Hány pontot kapnak majd a hátrányos helyzetű felvételizők 2024-től az egyetemeken?

A legtöbb felsőoktatási intézmény 2024-től is ad pluszpontokat a hátrányos helyzetű, a fogyatékossággal élő és a gyermeket nevelő jelentkezőknek.

  • Székács Linda

Míg a korábbi években a legtöbb alap-és osztatlan képzésre, valamint a felsőoktatási szakképzésekre jelentkező diákok a megfelelő igazolások ellenében összesen 40 többletpontot kaphattak, 2024-től az intézmények önállóan határozzák meg, hogy hány esélyegyenlőségi pontot adnak.

Sok helyen marad a 40

A Budapesti Gazdasági Egyetem képzésein változatlanul 40 esélyegyenlőségi pontot kaphatnak a felvételizők. Míg a legtöbb intézményben „csak” a hátrányos helyzetű, a fogyatékossággal élő és a gyermeket gondozók számíthatnak pluszpontokra, a BGE-n többletpontot adhatnak a megváltozott munkaképességért és azért is, ha a jelentkező egy tartós beteg hozzátartozóját gondozza. Az intézmény egyébként összesen 100 pontot ad, amennyiben ezek közül több is fennáll, ám többnyire részletes szakértői véleményt, határozatot kell benyújtani.

Hasonló a helyzet a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is, ahol jogcímenként 40, maximum pedig 100 pont jár az esélyegyenlőség jegyében, de 40 pontot adnak a Debreceni Egyetem bölcsészképzésein, a Károli Gáspár Református Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen is.

Van, ahol több, máshol kevesebb

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem is az esélyegyenlőségi pontok növelése mellett döntött. 2024-tól mindkét intézményben 50 pontot adnak a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, valamint a gyermeket nevelő jelentkezőknek.

Némileg csökkentettek azonban a pontszámon a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Miskolci Egyetemen, a Pannon Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is. A PPKE-n és az ELTE-n maximum 60, jogcímenként pedig 30 többletpontot kaphatnak a rászoruló hallgatók, míg a Miskolci Egyetemen jogcímenként 25, a Semmelweis Egyetemen pedig maximum 15 pont járhat.

Van, ahol a szabályok képzésenként eltérnek. A Pécsi Tudományegyetem tájékoztatója szerint 1-40 esélyegyenlőségi pontot adhatnak. A Debreceni Egyetem jogi képzésein 30, az orvosin pedig 20 pontot adnak, míg az intézmény legtöbb bölcsészképzésén ugyanezekért már 40 pont jár.

A felsőoktatási intézmények 2024-től érvényes pontszámítási szabályairól itt szerezhettek több infót.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.