A legtöbb felsőoktatási intézmény 2024-től is ad pluszpontokat a hátrányos helyzetű, a fogyatékossággal élő és a gyermeket nevelő jelentkezőknek.
Míg a korábbi években a legtöbb alap-és osztatlan képzésre, valamint a felsőoktatási szakképzésekre jelentkező diákok a megfelelő igazolások ellenében összesen 40 többletpontot kaphattak, 2024-től az intézmények önállóan határozzák meg, hogy hány esélyegyenlőségi pontot adnak.
Sok helyen marad a 40
A Budapesti Gazdasági Egyetem képzésein változatlanul 40 esélyegyenlőségi pontot kaphatnak a felvételizők. Míg a legtöbb intézményben „csak” a hátrányos helyzetű, a fogyatékossággal élő és a gyermeket gondozók számíthatnak pluszpontokra, a BGE-n többletpontot adhatnak a megváltozott munkaképességért és azért is, ha a jelentkező egy tartós beteg hozzátartozóját gondozza. Az intézmény egyébként összesen 100 pontot ad, amennyiben ezek közül több is fennáll, ám többnyire részletes szakértői véleményt, határozatot kell benyújtani.
Hasonló a helyzet a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is, ahol jogcímenként 40, maximum pedig 100 pont jár az esélyegyenlőség jegyében, de 40 pontot adnak a Debreceni Egyetem bölcsészképzésein, a Károli Gáspár Református Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen is.
Van, ahol több, máshol kevesebb
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem is az esélyegyenlőségi pontok növelése mellett döntött. 2024-tól mindkét intézményben 50 pontot adnak a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, valamint a gyermeket nevelő jelentkezőknek.
Némileg csökkentettek azonban a pontszámon a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Miskolci Egyetemen, a Pannon Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is. A PPKE-n és az ELTE-n maximum 60, jogcímenként pedig 30 többletpontot kaphatnak a rászoruló hallgatók, míg a Miskolci Egyetemen jogcímenként 25, a Semmelweis Egyetemen pedig maximum 15 pont járhat.
Van, ahol a szabályok képzésenként eltérnek. A Pécsi Tudományegyetem tájékoztatója szerint 1-40 esélyegyenlőségi pontot adhatnak. A Debreceni Egyetem jogi képzésein 30, az orvosin pedig 20 pontot adnak, míg az intézmény legtöbb bölcsészképzésén ugyanezekért már 40 pont jár.
A felsőoktatási intézmények 2024-től érvényes pontszámítási szabályairól itt szerezhettek több infót.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
