Hány pontot kapnak majd a hátrányos helyzetű felvételizők 2024-től az egyetemeken?

A legtöbb felsőoktatási intézmény 2024-től is ad pluszpontokat a hátrányos helyzetű, a fogyatékossággal élő és a gyermeket nevelő jelentkezőknek.

  • Székács Linda

Míg a korábbi években a legtöbb alap-és osztatlan képzésre, valamint a felsőoktatási szakképzésekre jelentkező diákok a megfelelő igazolások ellenében összesen 40 többletpontot kaphattak, 2024-től az intézmények önállóan határozzák meg, hogy hány esélyegyenlőségi pontot adnak.

Sok helyen marad a 40

A Budapesti Gazdasági Egyetem képzésein változatlanul 40 esélyegyenlőségi pontot kaphatnak a felvételizők. Míg a legtöbb intézményben „csak” a hátrányos helyzetű, a fogyatékossággal élő és a gyermeket gondozók számíthatnak pluszpontokra, a BGE-n többletpontot adhatnak a megváltozott munkaképességért és azért is, ha a jelentkező egy tartós beteg hozzátartozóját gondozza. Az intézmény egyébként összesen 100 pontot ad, amennyiben ezek közül több is fennáll, ám többnyire részletes szakértői véleményt, határozatot kell benyújtani.

Hasonló a helyzet a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is, ahol jogcímenként 40, maximum pedig 100 pont jár az esélyegyenlőség jegyében, de 40 pontot adnak a Debreceni Egyetem bölcsészképzésein, a Károli Gáspár Református Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen is.

Van, ahol több, máshol kevesebb

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem is az esélyegyenlőségi pontok növelése mellett döntött. 2024-tól mindkét intézményben 50 pontot adnak a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, valamint a gyermeket nevelő jelentkezőknek.

Némileg csökkentettek azonban a pontszámon a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Miskolci Egyetemen, a Pannon Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is. A PPKE-n és az ELTE-n maximum 60, jogcímenként pedig 30 többletpontot kaphatnak a rászoruló hallgatók, míg a Miskolci Egyetemen jogcímenként 25, a Semmelweis Egyetemen pedig maximum 15 pont járhat.

Van, ahol a szabályok képzésenként eltérnek. A Pécsi Tudományegyetem tájékoztatója szerint 1-40 esélyegyenlőségi pontot adhatnak. A Debreceni Egyetem jogi képzésein 30, az orvosin pedig 20 pontot adnak, míg az intézmény legtöbb bölcsészképzésén ugyanezekért már 40 pont jár.

A felsőoktatási intézmények 2024-től érvényes pontszámítási szabályairól itt szerezhettek több infót.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.