Majdnem húszezren érettségiznek idén ősszel, a legtöbben előrehozott vizsgára jelentkeztek

Október 14-én, pénteken a nemzetiségi nyelvi és irodalmi vizsgákkal kezdődik a 2022-es őszi érettségi.

  • Eduline/MTI

A vizsgákat az erre kijelölt középiskolák és a kormányhivatalok szervezik meg. Idén ősszel 183 helyszínen 19 459-en érettségiznek, a lebonyolításban 235 vizsgabizottság működik közre.

Az írásbeli vizsgákat október 14. és október 27., az emelt szintű szóbeliket november 10. és 14., a középszintű szóbeliket pedig november 21. és 25. között tartják.

Az őszi érettségin rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító, valamint előrehozott vizsgára is lehetett jelentkezni. Az előrehozott (43,1 százalék) és a szintemelő (27,1 százalék) vizsgák aránya a legnagyobb, ezeket követik a javító (11,8 százalék), a rendes (8,8 százalék), az ismétlő (5,1 százalék) és a kiegészítő (2,8 százalék), valamint a pótló vizsgák (1,4 százalék) - írta az Oktatási Hivatal.

Az érettségizők várhatóan több mint 21 700 vizsgát tesznek: 9900-at emelt, 11 800-at pedig középszinten. A jelentkezők választása alapján ebben a vizsgaidőszakban - az idegen nyelven teljesíthető vizsgatárgyakat (például történelem, matematika) külön számolva - középszintű érettségit 98, emelt szintűt pedig 79 tantárgyból tesznek - áll a közleményben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.