Majdnem húszezren érettségiznek idén ősszel, a legtöbben előrehozott vizsgára jelentkeztek

Október 14-én, pénteken a nemzetiségi nyelvi és irodalmi vizsgákkal kezdődik a 2022-es őszi érettségi.

  • Eduline/MTI

A vizsgákat az erre kijelölt középiskolák és a kormányhivatalok szervezik meg. Idén ősszel 183 helyszínen 19 459-en érettségiznek, a lebonyolításban 235 vizsgabizottság működik közre.

Az írásbeli vizsgákat október 14. és október 27., az emelt szintű szóbeliket november 10. és 14., a középszintű szóbeliket pedig november 21. és 25. között tartják.

Az őszi érettségin rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító, valamint előrehozott vizsgára is lehetett jelentkezni. Az előrehozott (43,1 százalék) és a szintemelő (27,1 százalék) vizsgák aránya a legnagyobb, ezeket követik a javító (11,8 százalék), a rendes (8,8 százalék), az ismétlő (5,1 százalék) és a kiegészítő (2,8 százalék), valamint a pótló vizsgák (1,4 százalék) - írta az Oktatási Hivatal.

Az érettségizők várhatóan több mint 21 700 vizsgát tesznek: 9900-at emelt, 11 800-at pedig középszinten. A jelentkezők választása alapján ebben a vizsgaidőszakban - az idegen nyelven teljesíthető vizsgatárgyakat (például történelem, matematika) külön számolva - középszintű érettségit 98, emelt szintűt pedig 79 tantárgyból tesznek - áll a közleményben.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.