Ez már a 2023-as felvételi szezonban is érvényes lesz. Az emelt szintű érettségiért persze pluszpont jár majd.
„A 2023-ban és 2024-ben jelentkező hallgatók számára a Pannon Egyetem alapszakjai közül egyikhez sem kötelező az emelt szintű érettségi megléte. Azaz a Pannon Egyetem felelősen úgy döntött, hogy nem lehet kirekesztő kritérium egy emelt szintű felkészítéshez való hozzáférés a felsőoktatáshoz való hozzáférés során” – írta közleményében az egyetem.
Persze ha valakinek van emelt szintű érettségije, azért 2023-ban a korábbi szabályok szerint továbbra is megkapja az 50 pluszpontot, 2024-től pedig kiemelt pontszámot ér az emelt érettségi.
„A Pannon Egyetemre jelentkezők minden megfelelő eredményű emelt szintű érettségiért további plusz pontot kaphatnak (kiemelten értékelve, ha az a felvételi tárgyak egyikéből van)” - írják.
A minimumponthatárok maradnak: a felsőoktatási szakképzéseken 240, alapképzéseken pedig 280 pont lesz, a mesterképzésen változatlanul 50 lesz az intézményi minimumponthatár.
Nyelvtudásért legfeljebb 65 intézményi pluszpont jár majd 2024-től, részvizsgával is lehet pontot szerezni, és az eddigieknél több pontot ér, ha valaki több nyelvet is beszél. Az egyetem által szervezett továbbtanulási programokon való részvételért is pluszpont járhat. Azt írják, a következő típusú továbbtanulási programok esetében teszik lehetővé az intézményi pontok megszerzését: kompetenciamérés, szintvizsgával záruló felkészítők, tehetséggondozó programok, tematikus nyári táborok, motivációslevél- és videókészítés. Ezekkel akár 50 pontot is lehet szerezni.
Ezen kívül a versenyeredményekért és a sportteljesítményért járó korábbi többletpontokat is megtartották, ahogy minden korábbi esélyegyenlőségi kategóriát is.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
