Ez már a 2023-as felvételi szezonban is érvényes lesz. Az emelt szintű érettségiért persze pluszpont jár majd.
„A 2023-ban és 2024-ben jelentkező hallgatók számára a Pannon Egyetem alapszakjai közül egyikhez sem kötelező az emelt szintű érettségi megléte. Azaz a Pannon Egyetem felelősen úgy döntött, hogy nem lehet kirekesztő kritérium egy emelt szintű felkészítéshez való hozzáférés a felsőoktatáshoz való hozzáférés során” – írta közleményében az egyetem.
Persze ha valakinek van emelt szintű érettségije, azért 2023-ban a korábbi szabályok szerint továbbra is megkapja az 50 pluszpontot, 2024-től pedig kiemelt pontszámot ér az emelt érettségi.
„A Pannon Egyetemre jelentkezők minden megfelelő eredményű emelt szintű érettségiért további plusz pontot kaphatnak (kiemelten értékelve, ha az a felvételi tárgyak egyikéből van)” - írják.
A minimumponthatárok maradnak: a felsőoktatási szakképzéseken 240, alapképzéseken pedig 280 pont lesz, a mesterképzésen változatlanul 50 lesz az intézményi minimumponthatár.
Nyelvtudásért legfeljebb 65 intézményi pluszpont jár majd 2024-től, részvizsgával is lehet pontot szerezni, és az eddigieknél több pontot ér, ha valaki több nyelvet is beszél. Az egyetem által szervezett továbbtanulási programokon való részvételért is pluszpont járhat. Azt írják, a következő típusú továbbtanulási programok esetében teszik lehetővé az intézményi pontok megszerzését: kompetenciamérés, szintvizsgával záruló felkészítők, tehetséggondozó programok, tematikus nyári táborok, motivációslevél- és videókészítés. Ezekkel akár 50 pontot is lehet szerezni.
Ezen kívül a versenyeredményekért és a sportteljesítményért járó korábbi többletpontokat is megtartották, ahogy minden korábbi esélyegyenlőségi kategóriát is.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
