2024-ben teljesen átalakul a felvételi pontszámítási rendszere, sőt már 2023-ban is változnak a szabályok: nem minden szakhoz kell majd emelt szintű érettségi. Az egyetemek és főiskolák elkezdték nyilvánosságra hozni, pontosan milyen képzéseken lazítanak az elvárásokon. Már most látszik: több tízezer diák kap felmentést a nehezebb érettségi alól.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, már a 2023-as felvételin is változnak a szabályok: az egyetemek és főiskolák maguk dönthetnek arról, hogy kötelezővé teszik-e az emelt szintű érettségit, és meghatároznak-e minimumponthatárt. Szakonként különböző szabályokat hozhatnak, de ezeket a napokban nyilvánosságra is kell hozniuk. Három egyetem már bejelentette, pontosan milyen érettségit kérnek a hozzájuk jelentkezőktől. m
Semmelweis: az általános orvosi szakon maradnak a szigorú feltételek
A Semmelweis Egyetem elsősorban orvosi képzéséről híres, ezen - a várakozásoknak megfelelően - 2023-ban maradnak a jelenlegi szabályok, vagyis továbbra is két emelt szintű érettségit kell tenniük a felvételizőknek, egyet biológiából, egyet pedig kémiából vagy fizikából. Maradnak a szigorú elvárások a fogorvosi és a gyógyszerészeti szakon, minden diáktól két emelt szintű érettségit kérnek.
Lazítanak ugyanakkor a népszerű ápolás és betegellátás szak felvételi elvárásain: azoknak a jelentkezőknek, akik ezen az alapképzésen szeretnének továbbtanulni, nem kötelező emelt szintű érettségit tenniük. Ugyanez érvényes a konduktor, a digitális fogászati tervezés, valamint az egészségügyi szervező szakra.
Szegedi Tudományegyetem: a legtöbb szakhoz elég lesz a középszint, de vannak kivételek
A Szegedi Tudományegyetem pénteken azt közölte: a legtöbb képzésen elegendő lesz a középszintű érettségi, de például a jogászképzéshez egy, az általános orvosi, a gyógyszerész és a fogorvosi képzéshez két emelt szintű érettségi kell 2023-ban.
Egy emelt szintű érettségi kell majd az anglisztika, a pszichológia, a régészet szakra, valamint az angoltanári képzésre. Az összes többi szakon megelégednek a középszinttel is.
Miskolci Egyetem: a jogászképzéshez emelt szint kell
A Miskolci Egyetem is közzétette a 2023-as felvételi szabályokat. Ez alapján továbbra is kötelező követelmény marad az emelt szintű érettségi vizsga a jogászképzésen, az anglisztika és germanisztika alapszakokon, illetve az angol és német osztatlan tanári képzésre jelentkezők számára.
Viszont már a jövő évi felvételi eljárásban nem lesz kötelező a jogszabályi minimumpont – ez eddig az alap- és osztatlan képzésen 280 pont, mesterképzésen 50 pont volt –, így a felsőoktatási intézmények maguk határozhatnak meg felvételi minimumponthatárt.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
