Több tízezer felvételiző jár jól a kötelező emelt szintű érettségi törlésével, csak néhány szakon nem lesz enyhítés

2024-ben teljesen átalakul a felvételi pontszámítási rendszere, sőt már 2023-ban is változnak a szabályok: nem minden szakhoz kell majd emelt szintű érettségi. Az egyetemek és főiskolák elkezdték nyilvánosságra hozni, pontosan milyen képzéseken lazítanak az elvárásokon. Már most látszik: több tízezer diák kap felmentést a nehezebb érettségi alól.

  • Eduline

Ahogy arról korábban beszámoltunk, már a 2023-as felvételin is változnak a szabályok: az egyetemek és főiskolák maguk dönthetnek arról, hogy kötelezővé teszik-e az emelt szintű érettségit, és meghatároznak-e minimumponthatárt. Szakonként különböző szabályokat hozhatnak, de ezeket a napokban nyilvánosságra is kell hozniuk. Három egyetem már bejelentette, pontosan milyen érettségit kérnek a hozzájuk jelentkezőktől. m

Semmelweis: az általános orvosi szakon maradnak a szigorú feltételek

A Semmelweis Egyetem elsősorban orvosi képzéséről híres, ezen - a várakozásoknak megfelelően - 2023-ban maradnak a jelenlegi szabályok, vagyis továbbra is két emelt szintű érettségit kell tenniük a felvételizőknek, egyet biológiából, egyet pedig kémiából vagy fizikából. Maradnak a szigorú elvárások a fogorvosi és a gyógyszerészeti szakon, minden diáktól két emelt szintű érettségit kérnek.

Lazítanak ugyanakkor a népszerű ápolás és betegellátás szak felvételi elvárásain: azoknak a jelentkezőknek, akik ezen az alapképzésen szeretnének továbbtanulni, nem kötelező emelt szintű érettségit tenniük. Ugyanez érvényes a konduktor, a digitális fogászati tervezés, valamint az egészségügyi szervező szakra.

Szegedi Tudományegyetem: a legtöbb szakhoz elég lesz a középszint, de vannak kivételek

A Szegedi Tudományegyetem pénteken azt közölte: a legtöbb képzésen elegendő lesz a középszintű érettségi, de például a jogászképzéshez egy, az általános orvosi, a gyógyszerész és a fogorvosi képzéshez két emelt szintű érettségi kell 2023-ban.

Egy emelt szintű érettségi kell majd az anglisztika, a pszichológia, a régészet szakra, valamint az angoltanári képzésre. Az összes többi szakon megelégednek a középszinttel is.

Miskolci Egyetem: a jogászképzéshez emelt szint kell

A Miskolci Egyetem is közzétette a 2023-as felvételi szabályokat. Ez alapján továbbra is kötelező követelmény marad az emelt szintű érettségi vizsga a jogászképzésen, az anglisztika és germanisztika alapszakokon, illetve az angol és német osztatlan tanári képzésre jelentkezők számára.

Viszont már a jövő évi felvételi eljárásban nem lesz kötelező a jogszabályi minimumpont – ez eddig az alap- és osztatlan képzésen 280 pont, mesterképzésen 50 pont volt –, így a felsőoktatási intézmények maguk határozhatnak meg felvételi minimumponthatárt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.