2024-től az egyetemek és főiskolák dönthetnek arról, hogy mire adnak többletpontokat. Mutatjuk a részleteket.
Csák János kulturális és innovációs miniszter június végén jelentette be, hogy teljesen átalakítják a felvételi pontszámítási szabályait. Az egyik legfontosabb változás, hogy az egyetemek és főiskolák maguk dönthetnek arról, mire adnak pluszpontok.
Szakonként más-nás szabályok
Szakonként eltérő lehet, hogy mire jár a maximum 100 pontos előny. Az intézmények még nem hozták nyilvánosságra az erről szóló dokumentumokat, de a felvi.hu tájékoztatója szerint többek között azért járhat majd pluszpont, ha van már valamilyen releváns szak- vagy felsőoktatási képesítésetek, munkatapasztalatotok, esetleg tanulmányi- vagy sportversenyen elért kiemelkedő eredményetek.
Egyes szakokon felvételi vizsgát is hirdethetnek, amelynek a témáját szintén a felsőktatási intézmény határozza meg. Ez egyébként bevált módszer a mesterszakos felvételin, de ha az intézmény úgy dönt, bizonyos alapszakokon is bevezethetik.
Esélyegyenlőségi többletpontok is járhatnak, ahogy a nyelvvizsgáért vagy a nyelvtudásért, kompetenciateszten elért eredményért is adhatnak pluszpontokat.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
