2024-től az egyetemek és főiskolák dönthetnek arról, hogy mire adnak többletpontokat. Mutatjuk a részleteket.
Csák János kulturális és innovációs miniszter június végén jelentette be, hogy teljesen átalakítják a felvételi pontszámítási szabályait. Az egyik legfontosabb változás, hogy az egyetemek és főiskolák maguk dönthetnek arról, mire adnak pluszpontok.
Szakonként más-nás szabályok
Szakonként eltérő lehet, hogy mire jár a maximum 100 pontos előny. Az intézmények még nem hozták nyilvánosságra az erről szóló dokumentumokat, de a felvi.hu tájékoztatója szerint többek között azért járhat majd pluszpont, ha van már valamilyen releváns szak- vagy felsőoktatási képesítésetek, munkatapasztalatotok, esetleg tanulmányi- vagy sportversenyen elért kiemelkedő eredményetek.
Egyes szakokon felvételi vizsgát is hirdethetnek, amelynek a témáját szintén a felsőktatási intézmény határozza meg. Ez egyébként bevált módszer a mesterszakos felvételin, de ha az intézmény úgy dönt, bizonyos alapszakokon is bevezethetik.
Esélyegyenlőségi többletpontok is járhatnak, ahogy a nyelvvizsgáért vagy a nyelvtudásért, kompetenciateszten elért eredményért is adhatnak pluszpontokat.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
