Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
2024-től az egyetemek és főiskolák dönthetnek arról, hogy mire adnak többletpontokat. Mutatjuk a részleteket.
Csák János kulturális és innovációs miniszter június végén jelentette be, hogy teljesen átalakítják a felvételi pontszámítási szabályait. Az egyik legfontosabb változás, hogy az egyetemek és főiskolák maguk dönthetnek arról, mire adnak pluszpontok.
Szakonként más-nás szabályok
Szakonként eltérő lehet, hogy mire jár a maximum 100 pontos előny. Az intézmények még nem hozták nyilvánosságra az erről szóló dokumentumokat, de a felvi.hu tájékoztatója szerint többek között azért járhat majd pluszpont, ha van már valamilyen releváns szak- vagy felsőoktatási képesítésetek, munkatapasztalatotok, esetleg tanulmányi- vagy sportversenyen elért kiemelkedő eredményetek.
Egyes szakokon felvételi vizsgát is hirdethetnek, amelynek a témáját szintén a felsőktatási intézmény határozza meg. Ez egyébként bevált módszer a mesterszakos felvételin, de ha az intézmény úgy dönt, bizonyos alapszakokon is bevezethetik.
Esélyegyenlőségi többletpontok is járhatnak, ahogy a nyelvvizsgáért vagy a nyelvtudásért, kompetenciateszten elért eredményért is adhatnak pluszpontokat.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.