2024-től az egyetemek és főiskolák dönthetnek arról, hogy mire adnak többletpontokat. Mutatjuk a részleteket.
Csák János kulturális és innovációs miniszter június végén jelentette be, hogy teljesen átalakítják a felvételi pontszámítási szabályait. Az egyik legfontosabb változás, hogy az egyetemek és főiskolák maguk dönthetnek arról, mire adnak pluszpontok.
Szakonként más-nás szabályok
Szakonként eltérő lehet, hogy mire jár a maximum 100 pontos előny. Az intézmények még nem hozták nyilvánosságra az erről szóló dokumentumokat, de a felvi.hu tájékoztatója szerint többek között azért járhat majd pluszpont, ha van már valamilyen releváns szak- vagy felsőoktatási képesítésetek, munkatapasztalatotok, esetleg tanulmányi- vagy sportversenyen elért kiemelkedő eredményetek.
Egyes szakokon felvételi vizsgát is hirdethetnek, amelynek a témáját szintén a felsőktatási intézmény határozza meg. Ez egyébként bevált módszer a mesterszakos felvételin, de ha az intézmény úgy dönt, bizonyos alapszakokon is bevezethetik.
Esélyegyenlőségi többletpontok is járhatnak, ahogy a nyelvvizsgáért vagy a nyelvtudásért, kompetenciateszten elért eredményért is adhatnak pluszpontokat.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
