Mire adhatnak pluszpontokat az egyetemek és főiskolák 2024-től?

2024-től az egyetemek és főiskolák dönthetnek arról, hogy mire adnak többletpontokat. Mutatjuk a részleteket.

  • Eduline

Csák János kulturális és innovációs miniszter június végén jelentette be, hogy teljesen átalakítják a felvételi pontszámítási szabályait. Az egyik legfontosabb változás, hogy az egyetemek és főiskolák maguk dönthetnek arról, mire adnak pluszpontok.

Szakonként más-nás szabályok

Szakonként eltérő lehet, hogy mire jár a maximum 100 pontos előny. Az intézmények még nem hozták nyilvánosságra az erről szóló dokumentumokat, de a felvi.hu tájékoztatója szerint többek között azért járhat majd pluszpont, ha van már valamilyen releváns szak- vagy felsőoktatási képesítésetek, munkatapasztalatotok, esetleg tanulmányi- vagy sportversenyen elért kiemelkedő eredményetek.

Egyes szakokon felvételi vizsgát is hirdethetnek, amelynek a témáját szintén a felsőktatási intézmény határozza meg. Ez egyébként bevált módszer a mesterszakos felvételin, de ha az intézmény úgy dönt, bizonyos alapszakokon is bevezethetik.

Esélyegyenlőségi többletpontok is járhatnak, ahogy a nyelvvizsgáért vagy a nyelvtudásért, kompetenciateszten elért eredményért is adhatnak pluszpontokat.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.