Minden, amit a 2023-as érettségiről már most tudunk: időpontok, szabályok

Összeszedtünk mindent, amit már most tudnunk a 2023-as érettségiről és a felvételiről: időpontok, szabályok és nyilvánosságra hozott anyagok.

  • Eduline

Mikor lesznek a tavaszi érettségik?

A tervek szerint a tavaszi érettségi írásbelijei május 5-től (aznap nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgák lesznek) 26-ig tartanak. A magyar nyelv és irodalom írásbeli - azaz az első kötelező tárgy - május 8-án 9 órakor lesz. Az emelt szintű szóbeliket 2023. június 7–14. között, az középszintű szóbeli vizsgákat pedig 2023. június 19–30. tartják majd.

Azt tehát már most tudjuk, hogy a 2020-ban elkezdett hagyományt továbbviszi a 2022/23-as tanév is: az első héten nem 8-kor, hanem 9-kor kezdődnek a vizsgák.

Itt a teljes menetrend.

Hol vannak a nyilvánosságra hozott anyagok?

Folyamatosan tölti fel az Oktatási Hivatal a 2023-as érettségivel kapcsolatos szabályokat és anyagokat. Azt, hogy mi a vizsgakövetelmény, itt nézhetitek meg az egyes tárgyakból, a jelentkezéssel kapcsolatos szabályokat itt nézhetitek meg (nem kell izgulni jelentkezni majd csak februárban kell), az érettségi vizsgán alkalmazható "mentesítések" szabályait pedig itt nézhetitek meg.

Miből kell emelt szintű érettségit tenni?

Nemrég megjelent az új felvételi rendszert részletező rendelet, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szerint az új pontszámítási szabályok a képzésüket 2024 szeptemberében kezdőkre vonatkoznak majd, de úgy fogalmaznak, hogy a "jelentkezőknek előnyösebb változásoknál nincs szükség a két év felkészülési időre".

Vagyis már a 2023-as általános felvételin is lehetőség van arra, hogy az intézmények úgy döntsenek: egyes szakoknál például csak középszintű érettségit kérnek, vagy csökkentik az eddigi központilag meghatározott minimumponthatárokat.

Így lehetséges, hogy lesznek olyan intézmények, ahol már jövőre sem lesznek minimumponthatárok vagy nem kell emelt szintű érettségi. Ettől függetlenül már egy ideje nyilvánosságra hozta a hivatal a 2023-as felvételi érettségilistáját, ezt itt nézhetitek meg.

Az új felvételi szabályokat és a legfontosabb változásokat itt nézhetitek meg:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.