Milyen szakokat hirdetnek az egyetemek a pótfelvételin? Megnéztük

Alig pár napja indult el a 2022-es pótfelvételi, a határidő, a rövid felvételi időszak miatt, máris a nyakunkon van. Megnéztük, milyen képzéseket hirdettek az egyetemek.

  • Eduline

Az ELTE-n több olyan képzést is meghirdettek, amelyet az általános felvételi eljárásban is sokan választottak: anglisztika (csak önköltséges formában), gépészmérnöki (ösztöndíjas és önköltséges formában is), gazdálkodási és menedzsment, valamit kereskedelem és marketing (ezeket is csak önköltséges formában).

A Szegedi Tudományegyetem 441 alap-, mester-, osztatlan szakon és felsőoktatási szakképzésen, nappali és levelező tagozaton, valamint távoktatási formában is hirdetett meg szakokat. A pótfelvételin állami ösztöndíjas és költségtérítéses képzésekre is jelentkezhettek - közölte az egyetem, hozzátéve, a 2022 szeptemberében induló tanévre minden eddiginél több államilag finanszírozott helyet hirdettek.

Itt találjátok a pótfelvételin meghirdetett szakok teljes listáját.

Az Óbudai Egyetemen 20 szak közül választhattok, amelyek között állami ösztöndíjas formában is megpályázhatók az informatikai és a műszaki szakok. Ezen kívül kizárólag itt jelentkezhettek állami ösztöndíjas helyekre a villamos-üzemmérnöki alapképzésre, valamint a gazdaságinformatikus mesterképzésre.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nyolc kara közül csak öt hirdet képzéseket a pótfelvételin, de több olyan szak is van, ahol még állami ösztöndíjas helyet is szerezhettek: ilyen például az energetikai mérnöki, a környezetmérnöki, az építőmérnöki vagy éppen a fizika és a matek szak.

Augusztus 5-ig a Debreceni Egyetem 43 alap- és osztatlan képzésére lehet jelentkezni. Újdonság, hogy az idei pótfelvételin olyan szakok is elérhetők, amelyeket az általános felvételin nem hirdetett az intézmény.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.