Milyen szakokat hirdetnek az egyetemek a pótfelvételin? Megnéztük

Alig pár napja indult el a 2022-es pótfelvételi, a határidő, a rövid felvételi időszak miatt, máris a nyakunkon van. Megnéztük, milyen képzéseket hirdettek az egyetemek.

  • Eduline

Az ELTE-n több olyan képzést is meghirdettek, amelyet az általános felvételi eljárásban is sokan választottak: anglisztika (csak önköltséges formában), gépészmérnöki (ösztöndíjas és önköltséges formában is), gazdálkodási és menedzsment, valamit kereskedelem és marketing (ezeket is csak önköltséges formában).

A Szegedi Tudományegyetem 441 alap-, mester-, osztatlan szakon és felsőoktatási szakképzésen, nappali és levelező tagozaton, valamint távoktatási formában is hirdetett meg szakokat. A pótfelvételin állami ösztöndíjas és költségtérítéses képzésekre is jelentkezhettek - közölte az egyetem, hozzátéve, a 2022 szeptemberében induló tanévre minden eddiginél több államilag finanszírozott helyet hirdettek.

Itt találjátok a pótfelvételin meghirdetett szakok teljes listáját.

Az Óbudai Egyetemen 20 szak közül választhattok, amelyek között állami ösztöndíjas formában is megpályázhatók az informatikai és a műszaki szakok. Ezen kívül kizárólag itt jelentkezhettek állami ösztöndíjas helyekre a villamos-üzemmérnöki alapképzésre, valamint a gazdaságinformatikus mesterképzésre.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nyolc kara közül csak öt hirdet képzéseket a pótfelvételin, de több olyan szak is van, ahol még állami ösztöndíjas helyet is szerezhettek: ilyen például az energetikai mérnöki, a környezetmérnöki, az építőmérnöki vagy éppen a fizika és a matek szak.

Augusztus 5-ig a Debreceni Egyetem 43 alap- és osztatlan képzésére lehet jelentkezni. Újdonság, hogy az idei pótfelvételin olyan szakok is elérhetők, amelyeket az általános felvételin nem hirdetett az intézmény.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.