Hamarosan indul a pótfelvételi, de egy fontos szabály már most meghatározza a ponthatárokat

Tegnap véget ért az általános felvételi eljárás, de hamarosan kezdődik az idei pótfelvételi. Hogyan alakulnak majd a pontok - olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Kérdésem az lenne, hogy mi alapján döntik el, hogy egy bizonyos szakon mennyi a ponthatár? Az elmúlt években 240 körüli ponthatár volt most pedig 301. A felvi szerint nekem van 244 pontom és most nem tudom, hogy pótfelvételin mennyi esélyem van bejutni.

- írta egy olvasónk. A kérdésedre a válasz az, hogy "a pótfelvételiben meghirdetett szakok esetében a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak a július 21-én meghatározott ponthatárnál, amennyiben a szakot korábban az általános eljárásban is meghirdették" - írja a felvi. Mivel ezt a szakot meghirdették az általános eljárásban is, a fenti mondat igaz rá sajnos. Viszont más képzéssel próbálkozhattok, ha ott eléritek a tegnapi ponthatárt. Viszont arra figyelni kell, hogy a már megszokott szabályok (a feti ponthatárszabály mellett) érvényesek az idei pótfelvételire:

  • csak azok jelentkezhetnek, akik az általános felvételi eljárás során egyetlen megjelölt képzésre sem kerültek be, vagy egyáltalán nem is jelentkeztek szeptemberben induló képzésre,
  • csak egyetlen felsőoktatási intézmény, egyetlen képzésére lehet jelentkezni (ugyanazon jelentkezési hely mindkét finanszírozási formája egy jelentkezési helynek számít).

A felvi ezért azt üzeni, a rövid eljárás és a szűk határidők miatt, különösen fontos, hogy mindenki figyelmesen átnézze a jelentkezési feltételeket, időben és hiánytalanul kitöltse az E-felvételit, valamint hitelesítse a jelentkezését.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.