Több mint ötezren felvételiznek idén jogászképzésre

Hányan jelentkeztek idén jogászképzésre, és milyen ponthatárokat húztak tavaly ezen a szakon? Mutatjuk az adatokat.

  • Eduline

Idén összesen 7482-en jelentkeztek valamilyen jogi képzésre. A legtöbben – egészen pontosan 5078-an – persze az osztatlan jogászképzésre szeretnének bekerülni, és majdnem eléri a négyezret azoknak a száma is, akik első helyen jelölték meg ezt a szakot.

A legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szeretnének jogásznak tanulni – a nappali, állami ösztöndíjas formára jelentkezők száma mindkét egyetemen meghaladja az 1100-at. A legnagyobb vidéki tudományegyetemek jogászképzésein jellemzően 600 körül mozog a jelentkezők száma, Pécsett például 610-en, Szegeden 648-an, Debrecenben 594-en próbálnak nappalis, állami ösztöndíjas helyet szerezni.

Az osztatlan jogászképzésen idén is előzetes ponthatárokat húztak – aki állami ösztöndíjas helyet szerezne, annak el kell érnie ezt a limitet. Idén az előzetes ponthatár 350, de ennél valószínűleg valamivel magasabb lesz a végleges limit. Tavaly például az ELTE-re 472, a Pázmányra 463, Debrecenbe 430, Pécsre 420, Szegedre 433 ponttal lehetett bejutni, Győrben 379-nél, Miskolcon 401-nél, a Károlin 431-nél húzták meg a ponthatárt.

A két jogi alapszakra is több százan jelentkeztek. Az igazságügyi igazgatásira 1510-an felvételiznek idén (551 elsőhelyes jelentkező), a személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási szakra pedig 557-en (225 elsőhelyes jelentkező).

A 2022-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.