Több mint ötezren felvételiztek jogászképzésre, a legtöbb egyetemen 430 feletti ponthatárt húztak

Az ELTE-n 475-nél, a Pázmányon 466-nál húzták meg az államilag támogatott jogászképzés ponthatárát, de a nagy vidéki tudományegyetemeken sem volt sokkal alacsonyabban a limit.

  • Eduline

A jogászképzés a negyedik legnépszerűbb szak a magyar felsőoktatásban: idén 5078-an felvételiztek ide, majdnem négyezren ráadásul első helyen jelölték meg a jelentkezési lapon. A legtöbb diák az Eötvös Loránd Tudományegyetemre és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre szeretne bekerülni, a nappali, állami ösztöndíjas formára jelentkezők száma mindkét egyetemen meghaladja az 1100-at. Sokan választották a legnagyobb vidéki tudományegyetemek jogászképzését is, Pécsett, Szegeden és Debrecenben is körülbelül hatszázan próbálnak nappalis, állami ösztöndíjas helyet szerezni.

Itt van a 2022-es ponthatárok teljes listája

Nem véletlen, hogy a jogászképzésen idén is előzetes ponthatárt húztak. Azt már hónapokkal ezelőtt tudni lehetett, hogy aki államilag támogatott formában szeretne tanulni, annak legalább 350 pontot kell összegyűjtenie. Az előző évek ponthatárai alapján azonban várható volt, hogy a végleges ponthatárok ennél jóval magasabbak lesznek.

Lássuk a jogászképzés 2022-es, végleges ponthatárait (nappali, állami ösztöndíjas):

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 475
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem: 466
  • Károli Gáspár Református Egyetem: 435
  • Debreceni Egyetem: 438
  • Szegedi Tudományegyetem: 436
  • Pécsi Tudományegyetem: 427
  • Miskolci Egyetem: 396
  • Széchenyi István Egyetem: 407

Idén egyébként a jelentkezők száma visszaesett, 2021-ben ugyanis majdnem 5400-an próbáltak bekerülni jogászképzésre. Többéves rekord dőlt meg tavaly, 2020-ban még 5128 volt a felvételizők száma, 2019-ben 4170, 2018-ban pedig mindössze 3930.

A 2022-es felvételi ponthatárok teljes listáját itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.