Több mint ötezren felvételiznek idén jogászképzésre

Hányan jelentkeztek idén jogászképzésre, és milyen ponthatárokat húztak tavaly ezen a szakon? Mutatjuk az adatokat.

  • Eduline

Idén összesen 7482-en jelentkeztek valamilyen jogi képzésre. A legtöbben – egészen pontosan 5078-an – persze az osztatlan jogászképzésre szeretnének bekerülni, és majdnem eléri a négyezret azoknak a száma is, akik első helyen jelölték meg ezt a szakot.

A legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szeretnének jogásznak tanulni – a nappali, állami ösztöndíjas formára jelentkezők száma mindkét egyetemen meghaladja az 1100-at. A legnagyobb vidéki tudományegyetemek jogászképzésein jellemzően 600 körül mozog a jelentkezők száma, Pécsett például 610-en, Szegeden 648-an, Debrecenben 594-en próbálnak nappalis, állami ösztöndíjas helyet szerezni.

Az osztatlan jogászképzésen idén is előzetes ponthatárokat húztak – aki állami ösztöndíjas helyet szerezne, annak el kell érnie ezt a limitet. Idén az előzetes ponthatár 350, de ennél valószínűleg valamivel magasabb lesz a végleges limit. Tavaly például az ELTE-re 472, a Pázmányra 463, Debrecenbe 430, Pécsre 420, Szegedre 433 ponttal lehetett bejutni, Győrben 379-nél, Miskolcon 401-nél, a Károlin 431-nél húzták meg a ponthatárt.

A két jogi alapszakra is több százan jelentkeztek. Az igazságügyi igazgatásira 1510-an felvételiznek idén (551 elsőhelyes jelentkező), a személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási szakra pedig 557-en (225 elsőhelyes jelentkező).

A 2022-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.