Több mint ötezren felvételiztek jogászképzésre, a legtöbb egyetemen 430 feletti ponthatárt húztak

Az ELTE-n 475-nél, a Pázmányon 466-nál húzták meg az államilag támogatott jogászképzés ponthatárát, de a nagy vidéki tudományegyetemeken sem volt sokkal alacsonyabban a limit.

  • Eduline

A jogászképzés a negyedik legnépszerűbb szak a magyar felsőoktatásban: idén 5078-an felvételiztek ide, majdnem négyezren ráadásul első helyen jelölték meg a jelentkezési lapon. A legtöbb diák az Eötvös Loránd Tudományegyetemre és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre szeretne bekerülni, a nappali, állami ösztöndíjas formára jelentkezők száma mindkét egyetemen meghaladja az 1100-at. Sokan választották a legnagyobb vidéki tudományegyetemek jogászképzését is, Pécsett, Szegeden és Debrecenben is körülbelül hatszázan próbálnak nappalis, állami ösztöndíjas helyet szerezni.

Itt van a 2022-es ponthatárok teljes listája

Nem véletlen, hogy a jogászképzésen idén is előzetes ponthatárt húztak. Azt már hónapokkal ezelőtt tudni lehetett, hogy aki államilag támogatott formában szeretne tanulni, annak legalább 350 pontot kell összegyűjtenie. Az előző évek ponthatárai alapján azonban várható volt, hogy a végleges ponthatárok ennél jóval magasabbak lesznek.

Lássuk a jogászképzés 2022-es, végleges ponthatárait (nappali, állami ösztöndíjas):

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 475
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem: 466
  • Károli Gáspár Református Egyetem: 435
  • Debreceni Egyetem: 438
  • Szegedi Tudományegyetem: 436
  • Pécsi Tudományegyetem: 427
  • Miskolci Egyetem: 396
  • Széchenyi István Egyetem: 407

Idén egyébként a jelentkezők száma visszaesett, 2021-ben ugyanis majdnem 5400-an próbáltak bekerülni jogászképzésre. Többéves rekord dőlt meg tavaly, 2020-ban még 5128 volt a felvételizők száma, 2019-ben 4170, 2018-ban pedig mindössze 3930.

A 2022-es felvételi ponthatárok teljes listáját itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.