Sok informatikai szakra 280 ponttal is be lehetett kerülni, de 440 feletti ponthatárok is születtek

Milyenek a 2022-es ponthatárok az informatikai alapszakokon? Hány pont kellett az állami ösztöndíjas helyhez a népszerű mérnökinformatikus vagy programtervező informatikus képzésen?

  • Eduline

A 2022-es felvételin négy informatikai alapszak – mérnökinformatikus, programtervező informatikus, gazdaságinformatikus, üzemmérnök-informatikus – közül lehetett választani. A legnépszerűbb a mérnökinformatikus volt, amelyet idén 5069-en jelöltek meg, de a programtervező informatikus szakra is több mint 3700-an jelentkeztek.

A 2022-es felvételi ponthatárai (nappali, állami ösztöndíjas)

mérnökinformatikus

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 390
  • Neumann János Egyetem: 280
  • Széchenyi István Egyetem: 283

programtervező informatikus

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 428
  • Pannon Egyetem: 286
  • Debreceni Egyetem: 366

gazdaságinformatikus

  • Miskolci Egyetem: 280
  • Budapesti Corvinus Egyetem: 446
  • Dunaújvárosi Egyetem: 282

üzemmérnök-informatikus

  • Pannon Egyetem (Veszprém): 280
  • Szegedi Tudományegyetem: 281
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 330

A 2022-es felvételi ponthatárok teljes listáját itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.