Két diák bejutott a Yale-re, tizenketten Oxfordban vagy Cambridge-ben kezdenek a Milestone végzősei közül

Tizenketten kaptak felvételi ajánlatot Oxfordból vagy Cambridge-ből, ketten bejutottak a Yale-re, egy diák a Harvardon, egy a pennsylvaniai egyetemen kezdheti a következő szemesztert – ilyen felvételi eredményekkel zárta a tanévet a Milestone Intézet. A brit egyetemekre jelentkezők száma a brexit miatt náluk is a felére esett vissza, sokan inkább Hollandiát, Írországot vagy Ausztriát választják – igaz, a Bécsbe pályázó milestone-osok jellemzően a CEU alapszakjai közül válogatnak.

  • Szabó Fruzsina

„Az idei végzős évfolyam 107 fős volt, közülük negyvenen jelentkeztek Oxfordba vagy Cambridge-be. Végül tizenketten kaptak felvételi ajánlatot – tavaly is ugyanennyien jutottak be a két egyetemre” – mondja az idei felvételi eredményekről Horváth Ágnes, a tehetséggondozó programokat kínáló Milestone Intézet tanulmányi igazgatója, hozzátéve: mivel a brit egyetemek idén és tavaly is körülbelül harminc százalékkal kevesebb jelentkezőnek adtak felvételi ajánlatot, mint a korábbi években, ez komoly teljesítmény.

Az oxfordi és a cambridge-i egyetem képzéseire bejutott végzősök között van leendő programozó és mérnök, más fizika, matematika, japán, francia-latin, régészet vagy politológia-szociológia szakon kezdhet ősszel.

Az Egyesült Királyságba felvételiző diákok száma egyébként a Milestone-nál is a felére esett vissza. Idén összesen 55-en jelentkeztek brit egyetemre, míg a brexit előtti utolsó tanévben, 2019/2020-ban a 125 fős évfolyamból 115-en döntöttek így. A csökkenés oka – ahogy arról már többször beszámoltunk –, hogy a brexit miatt a 2021/2022-es tanévtől az európai uniós országból érkező elsőévesek elveszítették a „home fee” státuszt, így jóval magasabb tandíját kell fizetniük, és a kinti diákhitelt sem vehetik fel.

„A 2020/2021-es tanévben még sokan jelentkeztek tőlünk az Egyesült Királyságba, de végül csak 30 százalékuk ment ki tanulni. A 2021/2022-es tanévben már csak a végzősök fele jelentkezett, és meglátjuk, hogy végül hányan kezdenek majd kint ősszel. Vannak olyan diákjaink, akik megoldják majd anyagilag, vagy kaptak ösztöndíjat, így el tudják kezdeni az egyetemet” – magyarázza.

Az Oxford és Cambridge képzéseire jelentkezők száma ezzel szemben az ország EU-s kilépése ellenére évek óta állandó. „Ezek továbbra is a világ legerősebb egyetemei közé tartoznak, kiváló képzést és életre szóló élményt nyújtanak. Akinek megvan a tárgyi tudása, érdeklődése és megfelelő felvételi profilja, annak mindenképpen ajánlom. Több diákom is mondta, hogy már magából a jelentkezési folyamatból is rengeteget tanult, még akkor is, ha végül nem vették fel” – mondja Horváth Ágnes.

Két magyar a húsz legeredményesebb iskola között

A Milestone a budapesti Fazekas-gimnáziummal együtt tavaly felkerült a The Telegraph rangsorára is. A brit napilap arról a húsz – külföldön működő – iskoláról készített listát, ahonnan a legtöbb diák kerül be az oxford és a cambridge-i egyetem képzéseire. A 2021-es rangsort egyébként három szingapúri iskola vezette, a két magyar intézmény azonban több kínai, görög, hongkongi, ciprusi, malajziai, gibraltári és litván iskolát is megelőzött.

Yale, Harvard, UPenn

Az Egyesült Államokba viszont egyre több milestone-os diák jelentkezik – két évvel ezelőtt még csak öten adták be a felvételi kérelmüket valamelyik amerikai egyetemre, idén azonban már huszonheten döntöttek így. Közülük négyen a legnevesebb amerikai egyetemeket tömörítő Ivy League, vagyis Borostyán Liga egy-egy intézményébe jutottak be: egy diák a Harvardon kezdhet ősszel, egy a University of Pennsylvanián, ketten pedig a Yale-en, egyikük ráadásul ösztöndíjat is elnyert.

Az amerikai felsőoktatás sajátosságai miatt konkrét szakot még nem kellett választaniuk, általában a második év végére körvonalazódik, ki milyen irányban megy tovább, de a magyar diákok között van, akit a politikatudomány, mást a művészet vagy a menedzsment érdekel.

„Az Ivy League egyetemeire rengetegen jelentkeznek az egész világból, a bekerülési arány öt százalék körüli” – magyarázza a Milestone tanulmányi igazgatója, hozzátéve, hogy idén még alacsonyabb volt ez az arány, a Harvardra például a felvételizők nagyjából négy százaléka jutott be. Összehasonlításképpen: itthon a felvételizők 70 százaléka kerül be valamelyik – a jelentkezési lapon megjelölt – egyetemre, Oxford és Cambridge a jelentkezők nagyjából 20 százalékának ad felvételi ajánlatot.

Brexit után

A többség persze maradna Európában. Idén a 107 milestone-os diák közül 102-en jelentkeztek valamelyik EU-s országba, a legnépszerűbb célpont Hollandia, Írország és Ausztria. Igaz, a bécsi egyetemek közül a milestone-os diákok leginkább a CEU-t választják, amelynek 2020 óta alapképzései is vannak.

Már a következő végzős évfolyam továbbtanulási terveiről is vannak adatok. Összesen 123-an felvételiznek jövőre, közülük 88-an tervezik, hogy holland egyetemre is jelentkeznek. A legnépszerűbb az amszterdami, amelyet a groningeni egyetem követ, a harmadik legvonzóbb célpontnak pedig az írországi Trinity College Dublin tűnik. Többen választanák a University College Londont, a CEU-t, a rotterdami, a leideni egyetemet, a King’s College Londont és a milánói Bocconit is. Utóbbi az egyik legnevesebb egyetem a közgazdaságtani, az üzleti és menedzsmentképzések területén, ráadásul angol nyelvű képzéseket is kínál.

És persze idén is volt olyan milestone-os végzős is, aki különleges célpontot választott: egy diák Japánban kezdi a következő tanévet, fizikát fog tanulni.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.