400+100 - miből állnak a felvételi pontszámok?

Akkor sem kell megijedni, ha most 0 pontot láttok a felvételi összpontszámotoknál, a háttérben még megy a számolgatás. Mutatjuk, miből állnak össze a pontjaitok.

  • Eduline

Elsőként fontos megjegyezni, hogy a felvételi összpontszámok a feldolgozottság függvényében alakulnak – hívja fel a Felvi, tehát ha egy újonnan feldolgozott bizonyítvány, igazolás hatással van az összpontszámotokra, a változás csak a dokumentum feldolgozását követő napon jelenik meg a pontszámban.

Miből állnak a pontszámok?

Alap- és osztatlan képzés, valamint felsőoktatási szakképzés esetén a felvételi összpontszámot 400+100 pontos pontszámítási rendszerben számítják.

A pontszámítás alapját

  • a tanulmányi pontok (maximum 200 pont),
  • az érettségi pontok (maximum 200 pont),
  • kizárólag szakképzettség és szakképesítés során tett szakmai vizsga eredménye alapján számított pont (maximum 400 pont),
  • gyakorlati vizsga (400 pont),
  • valamint a többletpontok (maximum 100 pont)

De ne feledjétek, alapképzésre, illetve osztatlan képzésre csak az a jelentkező vehető fel, aki eléri a 280 pontos jogszabályi minimumpontszámot, és persze eléri az adott képzésen az intézmények által megadott kapacitásszám és a jelentkezők számának függvényében megállapítandó felvételi ponthatárt.

Az érettségik után az egyik legfontosabb kérdés: mikor derül ki, hogy melyik egyetemen tanulhattok szeptembertől? Itt a válasz.

A 2022-es felvételi legfontosabb szabályait itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.