Végéhez közeledik az idei érettségi szezon, azonban még most is vannak olyan buktatók a felvételiben, amin elcsúszhat akár az egész jelentkezésetek - ezekre érdemes figyelnetek.
Kötelező, ami kötelező
Sajnos bukhatjátok a felvételit, ha az adott szakon kötelező érettségiből nem vizsgáztatok, vagy nem tettetek emelt szintű érettségit az előírt tárgyakból. Sőt az is buktató lehet, ha legalább nincs egy sikeres emelt szintű érettségitek, hiszen ez is feltétele a felvételinek - arról, hogy mikor sikeres az érettségi emelt szinten, itt olvashattok el minden szabályt.
Ha nem éritek el az előzetes ponthatárokat
Idén is több alap- és osztatlan szakon húztak előzetes ponthatárt, ami azt jelenti, ezekre csak akkor kerülhettek be állami ösztöndíjas helyre, ha eléritek ezt. Fontos, hogy az önköltséges képzésekre ezek a ponthatárok nem vonatkoznak. Bár ezek nem végleges ponthatárok - hiszen a ponthatárhúzás napján csökkenhetnek, de emelkedhetnek is -, érdemes őket szem előtt tartani.
Ha nem éritek el a minimumponthatárt
2022-ben is marad a jól megszokott minimumponthatár:
- alap- és osztatlan szakon 280 pont
- felsőoktatási szakképzésen 240 pont
- mesterképzésen 50 pont
Ha ennél kevesebb pontot szereztek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdhetitek meg tanulmányaitokat. Arról nem is beszélve, hogy a végleges ponthatárok ezeknél jóval magasabbak lesznek a júliusi ponthatárhúzáson.
Ha nem mentek át az alkalmassági vizsgán
A felvételi tájékoztató felhívja a figyelmet arra, hogy aki az alkalmassági vizsgán nem jelenik meg vagy „nem felelt meg" minősítést kap, annak a felvételi összpontszáma 0, azaz nulla - tehát nem vehető fel az adott jelentkezési helyre. Ez persze nem jelenti, hogy más szakra nem kerülhettek be, de ahol nem sikerül az alkalmassági, ott nincs sok esélyetek.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
