Négy buktató, amin még most is elcsúszhat az egész felvételitek

Végéhez közeledik az idei érettségi szezon, azonban még most is vannak olyan buktatók a felvételiben, amin elcsúszhat akár az egész jelentkezésetek - ezekre érdemes figyelnetek.

  • Eduline

Kötelező, ami kötelező

Sajnos bukhatjátok a felvételit, ha az adott szakon kötelező érettségiből nem vizsgáztatok, vagy nem tettetek emelt szintű érettségit az előírt tárgyakból. Sőt az is buktató lehet, ha legalább nincs egy sikeres emelt szintű érettségitek, hiszen ez is feltétele a felvételinek - arról, hogy mikor sikeres az érettségi emelt szinten, itt olvashattok el minden szabályt.

Ha nem éritek el az előzetes ponthatárokat

Idén is több alap- és osztatlan szakon húztak előzetes ponthatárt, ami azt jelenti, ezekre csak akkor kerülhettek be állami ösztöndíjas helyre, ha eléritek ezt. Fontos, hogy az önköltséges képzésekre ezek a ponthatárok nem vonatkoznak. Bár ezek nem végleges ponthatárok - hiszen a ponthatárhúzás napján csökkenhetnek, de emelkedhetnek is -, érdemes őket szem előtt tartani.

Ha nem éritek el a minimumponthatárt

2022-ben is marad a jól megszokott minimumponthatár:

- alap- és osztatlan szakon 280 pont

- felsőoktatási szakképzésen 240 pont

- mesterképzésen 50 pont

Ha ennél kevesebb pontot szereztek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdhetitek meg tanulmányaitokat. Arról nem is beszélve, hogy a végleges ponthatárok ezeknél jóval magasabbak lesznek a júliusi ponthatárhúzáson.

Ha nem mentek át az alkalmassági vizsgán

A felvételi tájékoztató felhívja a figyelmet arra, hogy aki az alkalmassági vizsgán nem jelenik meg vagy „nem felelt meg" minősítést kap, annak a felvételi összpontszáma 0, azaz nulla - tehát nem vehető fel az adott jelentkezési helyre. Ez persze nem jelenti, hogy más szakra nem kerülhettek be, de ahol nem sikerül az alkalmassági, ott nincs sok esélyetek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.