Már második éve kötelező mindenkinek - aki alap- vagy osztatlan képzésre jelentkezett - legalább egy emelt szintű érettségi a felvételihez. Persze nem mindegy, hány százalékos eredmény kerül be a bizonyítványba – mutatjuk a szabályokat.
Az nem kérdés, hogy mindenkinek legalább egy emelt szintű érettségit szereznie kell, ha szeretne alap- vagy osztatlan képzésen tanulni ősztől. Bár vannak olyan szakok, ahol bármilyen tárgyból elfogadják az emelt szintű vizsgát, a legtöbb szakon előre meghatározott tárgyból (vagy tárgyakból) kell érettségizni.
Az alapkövetelményen felül az emelt szintű érettségi eredményének több helyen is fontos szerepe van: többletpontot is kaphattok érte, illetve nyelvi érettségik esetében pedig akár nyelvvizsgát is kaphattok érte. Most összeszedtük mikor milyen eredmény, százalék vagy pont számít.
Alapkövetelmény: legalább egy sikeres emelt szintű érettség
Az alapkövetelményt akkor pipálhatjátok ki, ha van egy sikeres emelt szintű vizsgátok. A sikeres - azaz legalább elégséges, kettes - vizsga a jelenlegi osztályozási szabályok szerint 25 százaléktól kezdődik. Ha az írásbeli és a szóbeli vizsgátok tehát legalább 25 százalékos a vizsga sikeres. Persze ez a legtöbb szakra nem elég, hiszen az érettségizők többsége nem a sikeres, hanem a minél jobb vizsgára hajt, hiszen többletpont is jár(hat) érte.
Többletpont: legalább 45 százalék
Az emelt szintű érettségin legalább 45%-os érettségi vizsgáért többletpont jár, abban az esetben, ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják (tehát nem korábbi oklevél alapján vagy diploma alapján). Az adott alapképzési szakon, osztatlan képzési szakon és felsőoktatási szakképzésen emelt szintű érettségi vizsgáért vizsgatárgyanként 50 többletpont kapható.
Ha az adott szakon (pl. általános orvos) mindkét felvételitárgyból kötelező az emelt szintű érettségi, akkor – legalább 45%-os eredményű vizsgák esetében – az emelt szintű érettségi vizsgáért 100 többletpontot kaphattok.
Nyelvvizsga emelt szintű érettségivel: legalább 60 százalék
Az emelt szinten tett idegen nyelvi érettségi B1-es, vagyis alapfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű, ha a vizsgán 40-59 százalékos eredményt értetek el. Ha legalább 60 százalékot szereztetek, akkor az érettségitek a középfokú, vagyis a B2-es komplex nyelvvizsgával egyenértékű. Erről bővebben itt írtunk.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
