Már második éve kötelező mindenkinek - aki alap- vagy osztatlan képzésre jelentkezett - legalább egy emelt szintű érettségi a felvételihez. Persze nem mindegy, hány százalékos eredmény kerül be a bizonyítványba – mutatjuk a szabályokat.
Az nem kérdés, hogy mindenkinek legalább egy emelt szintű érettségit szereznie kell, ha szeretne alap- vagy osztatlan képzésen tanulni ősztől. Bár vannak olyan szakok, ahol bármilyen tárgyból elfogadják az emelt szintű vizsgát, a legtöbb szakon előre meghatározott tárgyból (vagy tárgyakból) kell érettségizni.
Az alapkövetelményen felül az emelt szintű érettségi eredményének több helyen is fontos szerepe van: többletpontot is kaphattok érte, illetve nyelvi érettségik esetében pedig akár nyelvvizsgát is kaphattok érte. Most összeszedtük mikor milyen eredmény, százalék vagy pont számít.
Alapkövetelmény: legalább egy sikeres emelt szintű érettség
Az alapkövetelményt akkor pipálhatjátok ki, ha van egy sikeres emelt szintű vizsgátok. A sikeres - azaz legalább elégséges, kettes - vizsga a jelenlegi osztályozási szabályok szerint 25 százaléktól kezdődik. Ha az írásbeli és a szóbeli vizsgátok tehát legalább 25 százalékos a vizsga sikeres. Persze ez a legtöbb szakra nem elég, hiszen az érettségizők többsége nem a sikeres, hanem a minél jobb vizsgára hajt, hiszen többletpont is jár(hat) érte.
Többletpont: legalább 45 százalék
Az emelt szintű érettségin legalább 45%-os érettségi vizsgáért többletpont jár, abban az esetben, ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják (tehát nem korábbi oklevél alapján vagy diploma alapján). Az adott alapképzési szakon, osztatlan képzési szakon és felsőoktatási szakképzésen emelt szintű érettségi vizsgáért vizsgatárgyanként 50 többletpont kapható.
Ha az adott szakon (pl. általános orvos) mindkét felvételitárgyból kötelező az emelt szintű érettségi, akkor – legalább 45%-os eredményű vizsgák esetében – az emelt szintű érettségi vizsgáért 100 többletpontot kaphattok.
Nyelvvizsga emelt szintű érettségivel: legalább 60 százalék
Az emelt szinten tett idegen nyelvi érettségi B1-es, vagyis alapfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű, ha a vizsgán 40-59 százalékos eredményt értetek el. Ha legalább 60 százalékot szereztetek, akkor az érettségitek a középfokú, vagyis a B2-es komplex nyelvvizsgával egyenértékű. Erről bővebben itt írtunk.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
