Felvételi pontszámítás: mikor sikeres egy emelt szintű érettségi, és mikor jár érte pluszpont?

Már második éve kötelező mindenkinek - aki alap- vagy osztatlan képzésre jelentkezett - legalább egy emelt szintű érettségi a felvételihez. Persze nem mindegy, hány százalékos eredmény kerül be a bizonyítványba – mutatjuk a szabályokat.

  • Csik Veronika

Az nem kérdés, hogy mindenkinek legalább egy emelt szintű érettségit szereznie kell, ha szeretne alap- vagy osztatlan képzésen tanulni ősztől. Bár vannak olyan szakok, ahol bármilyen tárgyból elfogadják az emelt szintű vizsgát, a legtöbb szakon előre meghatározott tárgyból (vagy tárgyakból) kell érettségizni.

Az alapkövetelményen felül az emelt szintű érettségi eredményének több helyen is fontos szerepe van: többletpontot is kaphattok érte, illetve nyelvi érettségik esetében pedig akár nyelvvizsgát is kaphattok érte. Most összeszedtük mikor milyen eredmény, százalék vagy pont számít.

Alapkövetelmény: legalább egy sikeres emelt szintű érettség

Az alapkövetelményt akkor pipálhatjátok ki, ha van egy sikeres emelt szintű vizsgátok. A sikeres - azaz legalább elégséges, kettes - vizsga a jelenlegi osztályozási szabályok szerint 25 százaléktól kezdődik. Ha az írásbeli és a szóbeli vizsgátok tehát legalább 25 százalékos a vizsga sikeres. Persze ez a legtöbb szakra nem elég, hiszen az érettségizők többsége nem a sikeres, hanem a minél jobb vizsgára hajt, hiszen többletpont is jár(hat) érte.

Az összes osztályozási szabályt közép- és emelt szinten, írásbelivel és szóbelivel együtt itt nézhetitek meg.

Többletpont: legalább 45 százalék

Az emelt szintű érettségin legalább 45%-os érettségi vizsgáért többletpont jár, abban az esetben, ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják (tehát nem korábbi oklevél alapján vagy diploma alapján). Az adott alapképzési szakon, osztatlan képzési szakon és felsőoktatási szakképzésen emelt szintű érettségi vizsgáért vizsgatárgyanként 50 többletpont kapható.

Ha az adott szakon (pl. általános orvos) mindkét felvételitárgyból kötelező az emelt szintű érettségi, akkor – legalább 45%-os eredményű vizsgák esetében – az emelt szintű érettségi vizsgáért 100 többletpontot kaphattok.

Nyelvvizsga emelt szintű érettségivel: legalább 60 százalék

Az emelt szinten tett idegen nyelvi érettségi B1-es, vagyis alapfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű, ha a vizsgán 40-59 százalékos eredményt értetek el. Ha legalább 60 százalékot szereztetek, akkor az érettségitek a középfokú, vagyis a B2-es komplex nyelvvizsgával egyenértékű. Erről bővebben itt írtunk.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.