Már második éve kötelező mindenkinek - aki alap- vagy osztatlan képzésre jelentkezett - legalább egy emelt szintű érettségi a felvételihez. Persze nem mindegy, hány százalékos eredmény kerül be a bizonyítványba – mutatjuk a szabályokat.
Az nem kérdés, hogy mindenkinek legalább egy emelt szintű érettségit szereznie kell, ha szeretne alap- vagy osztatlan képzésen tanulni ősztől. Bár vannak olyan szakok, ahol bármilyen tárgyból elfogadják az emelt szintű vizsgát, a legtöbb szakon előre meghatározott tárgyból (vagy tárgyakból) kell érettségizni.
Az alapkövetelményen felül az emelt szintű érettségi eredményének több helyen is fontos szerepe van: többletpontot is kaphattok érte, illetve nyelvi érettségik esetében pedig akár nyelvvizsgát is kaphattok érte. Most összeszedtük mikor milyen eredmény, százalék vagy pont számít.
Alapkövetelmény: legalább egy sikeres emelt szintű érettség
Az alapkövetelményt akkor pipálhatjátok ki, ha van egy sikeres emelt szintű vizsgátok. A sikeres - azaz legalább elégséges, kettes - vizsga a jelenlegi osztályozási szabályok szerint 25 százaléktól kezdődik. Ha az írásbeli és a szóbeli vizsgátok tehát legalább 25 százalékos a vizsga sikeres. Persze ez a legtöbb szakra nem elég, hiszen az érettségizők többsége nem a sikeres, hanem a minél jobb vizsgára hajt, hiszen többletpont is jár(hat) érte.
Többletpont: legalább 45 százalék
Az emelt szintű érettségin legalább 45%-os érettségi vizsgáért többletpont jár, abban az esetben, ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják (tehát nem korábbi oklevél alapján vagy diploma alapján). Az adott alapképzési szakon, osztatlan képzési szakon és felsőoktatási szakképzésen emelt szintű érettségi vizsgáért vizsgatárgyanként 50 többletpont kapható.
Ha az adott szakon (pl. általános orvos) mindkét felvételitárgyból kötelező az emelt szintű érettségi, akkor – legalább 45%-os eredményű vizsgák esetében – az emelt szintű érettségi vizsgáért 100 többletpontot kaphattok.
Nyelvvizsga emelt szintű érettségivel: legalább 60 százalék
Az emelt szinten tett idegen nyelvi érettségi B1-es, vagyis alapfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű, ha a vizsgán 40-59 százalékos eredményt értetek el. Ha legalább 60 százalékot szereztetek, akkor az érettségitek a középfokú, vagyis a B2-es komplex nyelvvizsgával egyenértékű. Erről bővebben itt írtunk.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
