Hány ponttól van meg a kettes, a hármas, a négyes, az ötös az érettségin?

Lassacskán mindenki megtudja, hány pontot ért el az írásbelin - mutatjuk, mit kell tudnotok akkor, ha hiba van a javításban és hány százalék kell közép- vagy emelt szinten a ketteshez és az ötöshöz.

  • Csik Veronika

Ha egy középiskolában jelentkeztetek, a dolgozatot (közép- és emelt szinten egyaránt) a középiskolában nézhetitek meg. Ha egy kormányhivatalban, akkor a vizsgabehívótokon megjelölt helyen lapozhatjátok át a dolgozataitokat közép- és emelt szinten egyaránt. Itt tehettek észrevételt is - a részletekért kattintsatok ide.

De hogyan pontoznak?

Mielőtt elmentek megnézni a dolgozataitokat ismét összeszedtük nektek a pontszámítási szabályokat:

Középszintű érettségi
80-100%jeles (5)
60-79%jó (4)
40-59%közepes (3)
25-39%elégséges (2)
0-24%elégtelen (1)

Emelt szinten szintén 25 százalék kell a ketteshez, és itt is érvényes az a szabály, hogy külön-külön az írásbelin és a szóbelin is - az idegen nyelvi érettségi vizsgán pedig mind az öt vizsgarészből - el kell érnetek 12 százalékot. Az ötöshöz a pontok 60 százalékát kell megszereznetek.

Emelet szintű érettségi
60-100%jeles (5)
47-59%jó (4)
33-46%közepes (3)
25-32%elégséges (2)
0-24%elégtelen (1)

Mennyit lehet javítani a szóbelivel? Itt nézhetitek meg a szabályokat és a pontozást.

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.