Jár-e családi pótlék egy olyan diák után, aki idén érettségizik, ősztől pedig valószínűleg egyetemen vagy főiskolán tanul majd?
Meddig jár családi pótlék? Pontosabban: iskoláztatási támogatás? Alapesetben addig, amíg „köznevelési intézményben” tanul egy diák, de maximum annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a 20. életévét betölti (ha sajátos nevelési igényű diákról van szó, akkor az életkori határ a 23. év).
Köznevelési intézmény: óvoda, általános iskola, gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola, készségfejlesztő iskola, alapfokú művészeti iskola, kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, kollégium, pedagógiai szakszolgálati intézmény, pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy középiskolás idén érettségizik, és vagy munkát vállalna, vagy egyetemen-főiskolán folytatja a tanulást, tovább nem kap családi pótlékot. Ha viszont az érettségi után például valamelyik technikumban vagy szakképzőben kezdtek el egy képzést, akkor továbbra is megkapjátok a támogatást.
Fontos: a családi pótlék összegének megállapításakor ugyanakkor figyelembe veszik azt a „gyereket” is, aki már befejezte a középiskolát, és egyetemen, főiskolán tanul. Vagyis ha valakinek van egy kisebb testvére, akkor utána a szülők a „kétgyermekes” családi pótlékot kapják majd.
A Magyar Államkincstár tájékoztatójában kiemelik: itt is csak az első alap-, osztatlan vagy mesterszakot végző egyetemistákat, főiskolásokat veszik figyelembe. A hallgatói jogviszonyt a kérelem benyújtásakor igazolni is kell, „illetve az ellátás folyósításának időtartama alatt évente, tanulói jogviszony esetén szeptember 30-ig, hallgatói jogviszony esetén október 15-ig kell igazolni”.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
