Jár-e családi pótlék egy egyetemista után?

Jár-e családi pótlék egy olyan diák után, aki idén érettségizik, ősztől pedig valószínűleg egyetemen vagy főiskolán tanul majd?

  • Eduline

Meddig jár családi pótlék? Pontosabban: iskoláztatási támogatás? Alapesetben addig, amíg „köznevelési intézményben” tanul egy diák, de maximum annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a 20. életévét betölti (ha sajátos nevelési igényű diákról van szó, akkor az életkori határ a 23. év).

Köznevelési intézmény: óvoda, általános iskola, gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola, készségfejlesztő iskola, alapfokú művészeti iskola, kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, kollégium, pedagógiai szakszolgálati intézmény, pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy középiskolás idén érettségizik, és vagy munkát vállalna, vagy egyetemen-főiskolán folytatja a tanulást, tovább nem kap családi pótlékot. Ha viszont az érettségi után például valamelyik technikumban vagy szakképzőben kezdtek el egy képzést, akkor továbbra is megkapjátok a támogatást.

Fontos: a családi pótlék összegének megállapításakor ugyanakkor figyelembe veszik azt a „gyereket” is, aki már befejezte a középiskolát, és egyetemen, főiskolán tanul. Vagyis ha valakinek van egy kisebb testvére, akkor utána a szülők a „kétgyermekes” családi pótlékot kapják majd.

  • Egy egygyermekes család 12 200 forint családi pótlékot kap, egy kétgyermekes azonban – gyerekenként – 13 300 forintot.

A Magyar Államkincstár tájékoztatójában kiemelik: itt is csak az első alap-, osztatlan vagy mesterszakot végző egyetemistákat, főiskolásokat veszik figyelembe. A hallgatói jogviszonyt a kérelem benyújtásakor igazolni is kell, „illetve az ellátás folyósításának időtartama alatt évente, tanulói jogviszony esetén szeptember 30-ig, hallgatói jogviszony esetén október 15-ig kell igazolni”.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.