Az idei felvételin 3051-en jelentkeztek általános orvosi szakra, a képzést 2415-en első helyen jelölték meg, 3024-en pedig államilag támogatott formában szeretnének tanulni. A fogorvosi szakot 1383 diák választotta, közülük 1373-an szintén állami ösztöndíjasként szereznének diplomát. Mindkét képzés a Semmelweis Egyetemen volt a legnépszerűbb.
A 2022-es felvételi tíz legnépszerűbb szakjának listájára nem került fel az általános orvosi képzés, a maga 3051 jelentkezőjével a 15. legkedveltebb szaknak számít idén. A képzés körülbelül ugyanannyi jelentkezőt vonzott, mint tavaly (akkor 3100-an jelölték meg a szakot), ám jóval többet, mint az előző években: 2020-ban 2700-an, 2019-ben 2873-an, 2018-ban 2722-en, 2017-ben pedig 2780-an jelölték meg az általános orvosit.
A legtöbbben a Semmelweis Egyetem általános orvosi képzésére felvételiztek: az állami ösztöndíjas képzésre 1837-an, önköltségesre pedig 270-en próbálnak bejutni. Sok jelentkező választotta a vidéki egyetemeket is: Debrecenben államilag támogatott formában 1618-an, költségtérítéses formában 211-en kezdenék meg a tanulást, Szegeden az államilag támogatott szakot 1704-en, a költségtérítésest pedig 206-an, míg Pécsett az államis képzést 1702-en, a fizetős verziót pedig 199-en választották.
A fogorvosképzés is népszerű
A szintén osztatlan formában, szintén csak a Semmelweisen és a három nagy vidéki tudományegyetemen induló fogorvosi szakot 1383-an jelölték meg idén. A jelentkezési adatok a korábbi években is hasonlóak voltak: tavaly 1338-an, két évvel ezelőtt 1335-en jelentkeztek, míg 2018-ban 1915-en, 2017-ben pedig 1338-an jelölték meg a képzést.
A fogorvosképzést választók közül is a Semmelweis Egyetemen szeretnének tanulni a legtöbben – az államilag támogatott formát 761-en, fizetős verziót pedig 144-en választották. A Szegedi Tudományegyetemen államilag támogatott formában 644-en, költségtérítéses formában 89-en tanulnának, A Pécsi Tudományegyetemen az államilag támogatott szakot 514-en, a költségtérítésest pedig 66-an, míg a Debreceni Egyetemen az államis képzést 538-an, a fizetős verziót pedig 120-an jelölték meg.
A nagy népszerűség miatt idén is előzetes, központi ponthatárt húztak mindkét szakon: aki 380 pontnál kevesebbet gyűjt, nem kerülhet be állami ösztöndíjas formára. Persze ez a ponthatár felfelé és lefelé is mozoghat a jelentkezők számától és teljesítményétől függően, erre többször volt már példa az elmúlt években.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
