Az idei felvételin 3051-en jelentkeztek általános orvosi szakra, a képzést 2415-en első helyen jelölték meg, 3024-en pedig államilag támogatott formában szeretnének tanulni. A fogorvosi szakot 1383 diák választotta, közülük 1373-an szintén állami ösztöndíjasként szereznének diplomát. Mindkét képzés a Semmelweis Egyetemen volt a legnépszerűbb.
A 2022-es felvételi tíz legnépszerűbb szakjának listájára nem került fel az általános orvosi képzés, a maga 3051 jelentkezőjével a 15. legkedveltebb szaknak számít idén. A képzés körülbelül ugyanannyi jelentkezőt vonzott, mint tavaly (akkor 3100-an jelölték meg a szakot), ám jóval többet, mint az előző években: 2020-ban 2700-an, 2019-ben 2873-an, 2018-ban 2722-en, 2017-ben pedig 2780-an jelölték meg az általános orvosit.
A legtöbbben a Semmelweis Egyetem általános orvosi képzésére felvételiztek: az állami ösztöndíjas képzésre 1837-an, önköltségesre pedig 270-en próbálnak bejutni. Sok jelentkező választotta a vidéki egyetemeket is: Debrecenben államilag támogatott formában 1618-an, költségtérítéses formában 211-en kezdenék meg a tanulást, Szegeden az államilag támogatott szakot 1704-en, a költségtérítésest pedig 206-an, míg Pécsett az államis képzést 1702-en, a fizetős verziót pedig 199-en választották.
A fogorvosképzés is népszerű
A szintén osztatlan formában, szintén csak a Semmelweisen és a három nagy vidéki tudományegyetemen induló fogorvosi szakot 1383-an jelölték meg idén. A jelentkezési adatok a korábbi években is hasonlóak voltak: tavaly 1338-an, két évvel ezelőtt 1335-en jelentkeztek, míg 2018-ban 1915-en, 2017-ben pedig 1338-an jelölték meg a képzést.
A fogorvosképzést választók közül is a Semmelweis Egyetemen szeretnének tanulni a legtöbben – az államilag támogatott formát 761-en, fizetős verziót pedig 144-en választották. A Szegedi Tudományegyetemen államilag támogatott formában 644-en, költségtérítéses formában 89-en tanulnának, A Pécsi Tudományegyetemen az államilag támogatott szakot 514-en, a költségtérítésest pedig 66-an, míg a Debreceni Egyetemen az államis képzést 538-an, a fizetős verziót pedig 120-an jelölték meg.
A nagy népszerűség miatt idén is előzetes, központi ponthatárt húztak mindkét szakon: aki 380 pontnál kevesebbet gyűjt, nem kerülhet be állami ösztöndíjas formára. Persze ez a ponthatár felfelé és lefelé is mozoghat a jelentkezők számától és teljesítményétől függően, erre többször volt már példa az elmúlt években.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
