Az idei felvételin 3051-en jelentkeztek általános orvosi szakra, a képzést 2415-en első helyen jelölték meg, 3024-en pedig államilag támogatott formában szeretnének tanulni. A fogorvosi szakot 1383 diák választotta, közülük 1373-an szintén állami ösztöndíjasként szereznének diplomát. Mindkét képzés a Semmelweis Egyetemen volt a legnépszerűbb.
A 2022-es felvételi tíz legnépszerűbb szakjának listájára nem került fel az általános orvosi képzés, a maga 3051 jelentkezőjével a 15. legkedveltebb szaknak számít idén. A képzés körülbelül ugyanannyi jelentkezőt vonzott, mint tavaly (akkor 3100-an jelölték meg a szakot), ám jóval többet, mint az előző években: 2020-ban 2700-an, 2019-ben 2873-an, 2018-ban 2722-en, 2017-ben pedig 2780-an jelölték meg az általános orvosit.
A legtöbbben a Semmelweis Egyetem általános orvosi képzésére felvételiztek: az állami ösztöndíjas képzésre 1837-an, önköltségesre pedig 270-en próbálnak bejutni. Sok jelentkező választotta a vidéki egyetemeket is: Debrecenben államilag támogatott formában 1618-an, költségtérítéses formában 211-en kezdenék meg a tanulást, Szegeden az államilag támogatott szakot 1704-en, a költségtérítésest pedig 206-an, míg Pécsett az államis képzést 1702-en, a fizetős verziót pedig 199-en választották.
A fogorvosképzés is népszerű
A szintén osztatlan formában, szintén csak a Semmelweisen és a három nagy vidéki tudományegyetemen induló fogorvosi szakot 1383-an jelölték meg idén. A jelentkezési adatok a korábbi években is hasonlóak voltak: tavaly 1338-an, két évvel ezelőtt 1335-en jelentkeztek, míg 2018-ban 1915-en, 2017-ben pedig 1338-an jelölték meg a képzést.
A fogorvosképzést választók közül is a Semmelweis Egyetemen szeretnének tanulni a legtöbben – az államilag támogatott formát 761-en, fizetős verziót pedig 144-en választották. A Szegedi Tudományegyetemen államilag támogatott formában 644-en, költségtérítéses formában 89-en tanulnának, A Pécsi Tudományegyetemen az államilag támogatott szakot 514-en, a költségtérítésest pedig 66-an, míg a Debreceni Egyetemen az államis képzést 538-an, a fizetős verziót pedig 120-an jelölték meg.
A nagy népszerűség miatt idén is előzetes, központi ponthatárt húztak mindkét szakon: aki 380 pontnál kevesebbet gyűjt, nem kerülhet be állami ösztöndíjas formára. Persze ez a ponthatár felfelé és lefelé is mozoghat a jelentkezők számától és teljesítményétől függően, erre többször volt már példa az elmúlt években.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
