Több mint háromezer diák felvételizik orvosképzésre, a legtöbben a Semmelweisen tanulnának

Az idei felvételin 3051-en jelentkeztek általános orvosi szakra, a képzést 2415-en első helyen jelölték meg, 3024-en pedig államilag támogatott formában szeretnének tanulni. A fogorvosi szakot 1383 diák választotta, közülük 1373-an szintén állami ösztöndíjasként szereznének diplomát. Mindkét képzés a Semmelweis Egyetemen volt a legnépszerűbb.

  • Bezzeg Hanna

A 2022-es felvételi tíz legnépszerűbb szakjának listájára nem került fel az általános orvosi képzés, a maga 3051 jelentkezőjével a 15. legkedveltebb szaknak számít idén. A képzés körülbelül ugyanannyi jelentkezőt vonzott, mint tavaly (akkor 3100-an jelölték meg a szakot), ám jóval többet, mint az előző években: 2020-ban 2700-an, 2019-ben 2873-an, 2018-ban 2722-en, 2017-ben pedig 2780-an jelölték meg az általános orvosit.

A legtöbbben a Semmelweis Egyetem általános orvosi képzésére felvételiztek: az állami ösztöndíjas képzésre 1837-an, önköltségesre pedig 270-en próbálnak bejutni. Sok jelentkező választotta a vidéki egyetemeket is: Debrecenben államilag támogatott formában 1618-an, költségtérítéses formában 211-en kezdenék meg a tanulást, Szegeden az államilag támogatott szakot 1704-en, a költségtérítésest pedig 206-an, míg Pécsett az államis képzést 1702-en, a fizetős verziót pedig 199-en választották.

A fogorvosképzés is népszerű

A szintén osztatlan formában, szintén csak a Semmelweisen és a három nagy vidéki tudományegyetemen induló fogorvosi szakot 1383-an jelölték meg idén. A jelentkezési adatok a korábbi években is hasonlóak voltak: tavaly 1338-an, két évvel ezelőtt 1335-en jelentkeztek, míg 2018-ban 1915-en, 2017-ben pedig 1338-an jelölték meg a képzést.

A fogorvosképzést választók közül is a Semmelweis Egyetemen szeretnének tanulni a legtöbben – az államilag támogatott formát 761-en, fizetős verziót pedig 144-en választották. A Szegedi Tudományegyetemen államilag támogatott formában 644-en, költségtérítéses formában 89-en tanulnának, A Pécsi Tudományegyetemen az államilag támogatott szakot 514-en, a költségtérítésest pedig 66-an, míg a Debreceni Egyetemen az államis képzést 538-an, a fizetős verziót pedig 120-an jelölték meg.

A nagy népszerűség miatt idén is előzetes, központi ponthatárt húztak mindkét szakon: aki 380 pontnál kevesebbet gyűjt, nem kerülhet be állami ösztöndíjas formára. Persze ez a ponthatár felfelé és lefelé is mozoghat a jelentkezők számától és teljesítményétől függően, erre többször volt már példa az elmúlt években.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.