Feladatoktól a szabályokig minden, amit a holnapi föciérettségi előtt tudnotok kell

Milyen feladatok leszenek a középszintű földrajzérettségin? Hány részből áll a feladatsor, és mennyi időtök lesz a megoldásra? Összeszedtünk minden fontos kérdést a holnapi vizsga előtt.

  • Csik Veronika

Hány percetek lesz az írásbelire?

Középszinten az írásbeli vizsgán egy központi feladatsort kell megoldanotok, ami két részből áll. Az I. részre 20 percet, a II. részre pedig 100 percet kaptok majd.

Az emelt szintű vizsga 240 perces lesz, itt azonban egyetlen feladatsor lesz, aminek megoldási menetét – a feladatok sorrendjét – ti határozzátok majd meg.

Milyen az első feladatlap középszinten?

Az első vizsgadolgozatokat a 20 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti – ebben a 20 percben topográfiai feladatok, azaz vaktérképes, térképvázlatos feladatok kerülnek elő 25 ponttért.

A vizsgázótól a topográfiai fogalmakkal kapcsolatban az elvárások a következők:

  • tudjátok megfogalmazni tényleges és viszonylagos földrajzi helyzetüket, fekvésüket;
  • tudjátok megmutatni azokat különböző térképeken (falitérképen, atlaszban);
  • fel tudjátok ismerni és megnevezni azokat kontúrtérképen;
  • kapcsoljatok földrajzi-környezeti tartalmakat az egyes topográfiai fogalmakhoz.

Milyen lesz a második feladatlap?

A 100 perces második rész már egy összetettebb feladatsor, itt nem a topográfia van elsősorban a középpontban. Azonban itt már elővehetitek a segédeszközöket, azaz középiskolai földrajzi atlasz, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körzőt és vonalzót.

Milyen témák kerülhetnek elő a vizsgán?

Az írásbeli feladatsor a középszinten következő belső arányok szerint épül fel:

  • 45%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag. Ez a részletes érettségi követelményekre épülő zártvégű vagy rövid választ igénylő nyílt végű feladatokban jelenik meg, amelyek a követelményrendszer arányait figyelembe véve különböző témakörökhöz kapcsolódnak.
  • 15%-ban topográfiai ismeretek, amelyek a vizsgakövetelményben felsorolt névanyagra épülnek; a megjelölt földrajzi fogalmak megnevezését és a hozzájuk kapcsolódó tartalmak ismeretét várják el a vizsgázótól.
  • 40%-ban gyakorlati jellegű feladatok (pl. grafikonelemzés, ábraelemzés, számításos feladatok, ábrázolás, mérés a térképen, képfelismerés, forráselemzés).

Arról, hogy milyen lesz a pontozásm itt olvashattok el mindent.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.