Feladatoktól a szabályokig minden, amit a holnapi föciérettségi előtt tudnotok kell

Milyen feladatok leszenek a középszintű földrajzérettségin? Hány részből áll a feladatsor, és mennyi időtök lesz a megoldásra? Összeszedtünk minden fontos kérdést a holnapi vizsga előtt.

  • Csik Veronika

Hány percetek lesz az írásbelire?

Középszinten az írásbeli vizsgán egy központi feladatsort kell megoldanotok, ami két részből áll. Az I. részre 20 percet, a II. részre pedig 100 percet kaptok majd.

Az emelt szintű vizsga 240 perces lesz, itt azonban egyetlen feladatsor lesz, aminek megoldási menetét – a feladatok sorrendjét – ti határozzátok majd meg.

Milyen az első feladatlap középszinten?

Az első vizsgadolgozatokat a 20 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti – ebben a 20 percben topográfiai feladatok, azaz vaktérképes, térképvázlatos feladatok kerülnek elő 25 ponttért.

A vizsgázótól a topográfiai fogalmakkal kapcsolatban az elvárások a következők:

  • tudjátok megfogalmazni tényleges és viszonylagos földrajzi helyzetüket, fekvésüket;
  • tudjátok megmutatni azokat különböző térképeken (falitérképen, atlaszban);
  • fel tudjátok ismerni és megnevezni azokat kontúrtérképen;
  • kapcsoljatok földrajzi-környezeti tartalmakat az egyes topográfiai fogalmakhoz.

Milyen lesz a második feladatlap?

A 100 perces második rész már egy összetettebb feladatsor, itt nem a topográfia van elsősorban a középpontban. Azonban itt már elővehetitek a segédeszközöket, azaz középiskolai földrajzi atlasz, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körzőt és vonalzót.

Milyen témák kerülhetnek elő a vizsgán?

Az írásbeli feladatsor a középszinten következő belső arányok szerint épül fel:

  • 45%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag. Ez a részletes érettségi követelményekre épülő zártvégű vagy rövid választ igénylő nyílt végű feladatokban jelenik meg, amelyek a követelményrendszer arányait figyelembe véve különböző témakörökhöz kapcsolódnak.
  • 15%-ban topográfiai ismeretek, amelyek a vizsgakövetelményben felsorolt névanyagra épülnek; a megjelölt földrajzi fogalmak megnevezését és a hozzájuk kapcsolódó tartalmak ismeretét várják el a vizsgázótól.
  • 40%-ban gyakorlati jellegű feladatok (pl. grafikonelemzés, ábraelemzés, számításos feladatok, ábrázolás, mérés a térképen, képfelismerés, forráselemzés).

Arról, hogy milyen lesz a pontozásm itt olvashattok el mindent.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.