Feladatoktól a szabályokig minden, amit a holnapi föciérettségi előtt tudnotok kell

Milyen feladatok leszenek a középszintű földrajzérettségin? Hány részből áll a feladatsor, és mennyi időtök lesz a megoldásra? Összeszedtünk minden fontos kérdést a holnapi vizsga előtt.

  • Csik Veronika

Hány percetek lesz az írásbelire?

Középszinten az írásbeli vizsgán egy központi feladatsort kell megoldanotok, ami két részből áll. Az I. részre 20 percet, a II. részre pedig 100 percet kaptok majd.

Az emelt szintű vizsga 240 perces lesz, itt azonban egyetlen feladatsor lesz, aminek megoldási menetét – a feladatok sorrendjét – ti határozzátok majd meg.

Milyen az első feladatlap középszinten?

Az első vizsgadolgozatokat a 20 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti – ebben a 20 percben topográfiai feladatok, azaz vaktérképes, térképvázlatos feladatok kerülnek elő 25 ponttért.

A vizsgázótól a topográfiai fogalmakkal kapcsolatban az elvárások a következők:

  • tudjátok megfogalmazni tényleges és viszonylagos földrajzi helyzetüket, fekvésüket;
  • tudjátok megmutatni azokat különböző térképeken (falitérképen, atlaszban);
  • fel tudjátok ismerni és megnevezni azokat kontúrtérképen;
  • kapcsoljatok földrajzi-környezeti tartalmakat az egyes topográfiai fogalmakhoz.

Milyen lesz a második feladatlap?

A 100 perces második rész már egy összetettebb feladatsor, itt nem a topográfia van elsősorban a középpontban. Azonban itt már elővehetitek a segédeszközöket, azaz középiskolai földrajzi atlasz, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körzőt és vonalzót.

Milyen témák kerülhetnek elő a vizsgán?

Az írásbeli feladatsor a középszinten következő belső arányok szerint épül fel:

  • 45%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag. Ez a részletes érettségi követelményekre épülő zártvégű vagy rövid választ igénylő nyílt végű feladatokban jelenik meg, amelyek a követelményrendszer arányait figyelembe véve különböző témakörökhöz kapcsolódnak.
  • 15%-ban topográfiai ismeretek, amelyek a vizsgakövetelményben felsorolt névanyagra épülnek; a megjelölt földrajzi fogalmak megnevezését és a hozzájuk kapcsolódó tartalmak ismeretét várják el a vizsgázótól.
  • 40%-ban gyakorlati jellegű feladatok (pl. grafikonelemzés, ábraelemzés, számításos feladatok, ábrázolás, mérés a térképen, képfelismerés, forráselemzés).

Arról, hogy milyen lesz a pontozásm itt olvashattok el mindent.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.